Kispesti lakótelep, 1. rész. A kezdetek

Ezzel a poszttal kezdem meg a Panel forrásanyag feldolgozását. Térképen szeretném ábrázolni a kispesti lakótelep épületeinek típusait és esetleg egyéb adatait. Ehhez irodalomkutatást végeztem, aminek (frissülő) eredménye látható a Panel oldalon, a Források menün belül. Lényegében megtaláltam azt a néhány forrást, amivel a célom elérhető, mégis, nagy étvágyat éreztem a kispesti lakótelep helytörténeti kutakodásához. Ez vezetett a tényleges célomon túlmutató forrásanyaghoz, amit érdemesnek találtam feldolgozni.

Szükséges egy ilyen történeti munkához kezdő időpontot szabni, de legalábbis csillapítani az étvágyat a visszamenőleges kutakodásnál. Ugyanis a lakótelep építés a városrész rehabilitációjaként indult, mely lakhatási gondokat is próbált megoldani. A lakhatás problémái a korabeli lakásviszonyok feltárását is igényelné, ez pedig egészen Kispest település kialakulásához visszavezetne.

Ezen írás szerkezete kuszának tűnhet, de nézze el a kedves olvasó. Szerettem volna magamnak emlékeztetőt, másnak pedig betekintést adni a kutatás menetébe, hogyan jutottam egyről a kettőre, ezért nem mindig a legrégibb forrástól kiindulva tárgyalom a témát. Így az írás íve a következő: egy ponttól elindulva visszafele halad az ötvenes évek végéig, majd visszapattan és elkezdődik a közel időrendi tárgyalás.

Kutakodásunk időbeli határának jelöljük meg az 1950-es évek végét. Ekkor már Kispest Budapest újdonsült XIX. kerülete (1950-ben csatlakozott) és a kispesti ügyek a budapesti ügyek részét képezték. Ilyen budapesti ügy volt a főváros általános rendezési tervének megalkotása. Ebből fognak származni azok a később hivatkozott térképek, amelyeken fellelhető lesz a későbbi kispesti lakótelep területe, mint rekonstrukciós terület. Kíváncsi voltam, mikori a legkorábbi hivatkozás erre a területre és hogyan alakult a lakótelep koncepciója. Elsőként Kispestre és a lakótelep építés ütemeire kerestem, majd az egyes találatok új fogalmakat emeltek be a keresési láncba, új elágazást hozva létre. Nem Budapest rendezési tervével kezdtem a keresést, nem is ez jutott először eszembe, de jónak látom e posztban innen indítani a tényfeltárást.

Kezdjük talán onnan, hogy rákerestem Pomsár Jánosra ("pomsár jános" kispest), akihez Kispest városközpont (I. ütem) beépítési terve köthető 1967-ből. (Hogy ezt honnan tudom, azt most hagyjuk figyelmen kívül.) Az Arcanum Digitális Tudománytár-ban találtam rá véletlenül (a találatokat böngészve) a Magyar Nemzet 1974. február 27-i számában:

“A Minisztertanács három évvel ezelőtt jóváhagyta Budapest és környéke általános rendezési tervét és ennek keretében a dél-pesti városrész központját az Üllői út mentén, Kispest területén jelölte meg.”

Ekkor Pomsár Jánosra már nem voltam kíváncsi, hanem felvetődött bennem a kérdés: Budapest és környéke általános rendezési tervében szerepelne először a kispesti lakótelep koncepciója? Talán térkép is lenne róla! Így továbbhaladtam e fonal mentén. Emlékeztem, hogy a Hungaricana Könyvtár-ában régi jogszabályok megtalálhatóak valamiféle tanácsi iratokban, ezért itt folytattam.

Az 1971-es kormányhatározat

Hungaricana keresés Budapest és környéke általános rendezési terv 1971 78 találat. (Az 1971-es dátum úgy jött ki, hogy az előbbi Magyar Nemzet cikk 1974-es és azt írták három évvel korábban hagyták jóvá az általános rendezési tervet.) Ezek átböngészése folyamán elsőként az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának 1972. február 11-i ülésének jegyzőkönyvét néztem meg. Itt “A KPM jelentése a közlekedési és hírközlési ágazat budapesti helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről” napirendi pontban találtam hivatkozást az 1005/1971/II.16. Kormány határozatra Budapest főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyásáról, amit a Tanácsok Közlönyében felleltem. Ez a határozat hagyta jóvá az általános rendezési tervet. Ennek elején olvasható:

“egyben felhívja Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottságát, hogy a felülvizsgált általános rendezési terv, továbbá az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községrendezési előírásainak alapján a Budapesti Városrendezési Szabályzat módosítását készíttesse el és annak tanácsrendeletként történő kiadásáról gondoskodjék. Felhívja továbbá a Kormány Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökét, gondoskodjék az általános rendezési terv munkarészeinek külön kiadványban való megjelentetéséről és az érdekeltek részére történő megküldéséről.” [kiemelés tőlem]

Továbbá próbáltam Kispestet megtalálni a jogszabályban de nincs szó róla. Akkor honnan vehette az újságcikk azt, hogy Kispest területén jelölnék ki a dél-pesti városrész központját? Ekkor találtam a határozat 3. pontjában (“a legfontosabb fejlesztési feladatok”) az alábbiakra:

“A budapesti agglomeráció korszerű központrendszerét — az eddigi egyközpontú városszerkezet feloldásával — a meglevő városközpont korszerűsítésével és területének növelésével, hat városrészközpont kiépítésével kell létrehozni.” [kiemelés tőlem, amire az 1971-es általános rendezési terv szekcióján belül hivatkozni fogok]

Budapesti Városrendezési Szabályzat 1976

Az 1971-es kormányhatározat rámutat a Budapesti Városrendezési Szabályzatra (BVSZ), amiben talán találok részleteket Kispestről. Így előrefele haladva az időben folytattam a találatok böngészését. Ezekben a későbbi találatokban a BVSZ tárgyalásának elhalasztásáról lehetett olvasni (1972. október 31., 1975. április 8.). Ennek oka az, hogy a BVSZ tervezetének elkészítésével megbízott Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának (BFT VB) Városrendezési és Építészeti Főosztálya tudomást szerez arról, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) új Országos Építésügyi Szabályzatot (OÉSZ) készít. Ez pedig 1974. október 1-jén lépett hatályba. Ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy:

“a Kormány által is jóváhagyott Általános Rendezési Terv-ben foglaltak [Budapestre vonatkozó részei] az OÉSz-ben előirtak maradéktalan betartása esetén nem lennének végrehajthatók.” 1975. április 8-i fővárosi tanácsülés (feljebb hivatkozva)

Ezért egyeztetéseket végeztek, aminek eredményeképp elkészítették a BVSZ tervezetét. Ezt tárgyalták 1975. december 16-án a fővárosi tanácsülésen. Ebben viszont Kispest csak két védett fasor és a Wekerle-telep miatt kerül említésre (utóbbi azért, mert kihagyták a városkép szempontjából fontos területek listájából). Tehát Kispestről nem tudtam meg többet a BVSZ alapján, ez a kutatási lánc itt véget ért. Vissza az elágazáshoz, az 1971-ben kihirdetett Budapest és környéke általános rendezési tervéhez! Erre utalnak is a tárgyaláson:

“Budapest Főváros Tanácsa 1971-ben elfogadta Budapest és környéke általános rendezési tervét, amelyet a Kormány 1005/1971./II.26./ Korm. sz. határozatával jóváhagyott.”

Általános rendezési terv 1971

A fenti idézetettel ellentétben a fővárosi tanács 1970. október 20-án tárgyalta és fogadta el az általános rendezési terv felülvizsgálatát. Ebben olvasható a közvetlen előzményekről:

“Budapest és környéke általános rendezési tervének felülvizsgálatára, valamint a területfelhasználási tervre vonatkozó előterjesztést a Végrehajtó Bizottság 1970. január 7-én tartott ülésén jóváhagyta. […] Kormányhoz benyújtandó együttes előterjesztésének, a kormány-határozat szövegének és mellékleteinek tervezetét a Végrehajtó Bizottság 1970. szeptember 2. napján tartott ülésén tárgyalta és azt kiegészítésekkel elfogadta.”

Átnézve az előterjesztést, annak elején szintúgy az előzményekről esik szó:

“Budapest és környéke általános rendezési tervét a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1027/1960. /XI.4./ sz. határozatával hagyta jóvá. A határozat 4. pontja szerint […] a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága […] Budapest és környéke általános városrendezési tervét a harmadik ötéves terv időszakában vizsgálja felül […] és javaslatát terjessze az illetékes szervek elé. Az idézett határozat alapján az általános rendezési terv felülvizsgálatára az 1967-1969. években került sor. E munka eredményeképpen egyértelműen megállapítható volt, hogy a terv az elmúlt évtized alatt csupán kisebb módosításokra szorult.”

A továbbiakban pedig csak kicsivel árnyálják a kormányhatározat tartalmát, újat voltaképp nem mondanak. (Egyedül a BFT VB 1970. január 7-i ülése érdekes, mert az áttekintést ad Budapest általános rendezési terve megalkotásának kezdetéről. Erre hivatkozni fogok az 1960-as kormányhatározat fejezetben lejjebb.) Viszont a fentebb hivatkozott melléklet csatolásra került a jegyzőkönyvhöz! Ez két darab térkép, amely szerencsére jó felbontásban, a Hungaricana Térképtárban is megtalálható:

• Budapest és környéke általános városrendezési terve, 1970-et adhatunk dátumként Területfelhasználás és közlekedési hálózat (Budapesten és környékén)
• Budapest és környéke általános városrendezési terve, 1970. Területfelhasználás és közlekedési hálózat (Budapesten)

Utóbbin jelölve van a kispesti városközpont (és az M3 metró elágazása nagyjából a Szarvas Csárda térig kivezetve az Üllői úton), amire az 1005/1971/II.16. kormányhatározat is hivatkozik feljebb! Tehát csak térképen szerepelt volna ez az információ? Na, mindegy! A lényeg, hogy ezen a térképen látszik a későbbi kispesti lakótelep területe, mint tömör városias beépítés. A hat városrészközpont összeírásában nem segít a térkép színezése… Rákeresve a városrészközpont-ra a Hungaricanaban, az alábbi két forrás volt segítségemre:

1970. február 25. MSZMP BP PB: Budapest és környéke általános városrendezésének felülvizsgálata, valamint a főváros IV. ötéves tervjavaslatának irányelvei.

“Egy ilyen városrendezési terv rengeteg lapból áll, de ide csak egyet-kettőt hoztunk mutatóul. Tulajdonképpen 12 akkora nagy lapból, mint ez /Mutatja/, kb. 50 u.n. munkatérképből, többszázoldalas tanulmányból és anyagból, amelynek eredménye itt van összerajzolva ezen a térképen /Mutatja/, amelyen Budapest 523km2 területének felhasználását és felhasználási lehetőségét mutatjuk be, különböző szinekkel jelölve azokat a területeket, amelyeket különböző rendeltetésekre kivánunk felhasználni.” — Bartos István (BFT VB elnökhelyettes)

Itt találok elsőként említést Kispest városrészközponti szerepéről, melyet Preisich Gábor, a BUVÁTI munkatársa tárgyal a városrészközpontok részben.

“Nehezebb a probléma a város déli-délkeleti részén, tudniillik Kőbánya is, Csepel is annyira önállóan elválnak különböző vasúti és dunai adottságaik által, hogy önmagukban szerveződnek és kevésbé kapcsolódhatnak egy nagyarányú városrészközponthoz, amely azonban mégis csak az észak-déli gyorsvasút mentén, a legnagyobb lélekszámú és a legösszetettebb területnek, Kispestnek, Lőrincnek és bizonyos mértékig Erzsébetnek a centrumában, tehát Kispesten volna kialakítható. Megfelelő összeköttetéssel biztosítható, hogy ez a városrészközpont bizonyos mértékig Kőbánya és Csepel felől is kapcsolatot jelentsen.” — Preisich Gábor (BUVÁTI)

A párbeszéd közben is hivatkozott térképek a mellékletként is csatoltak lehettek (4 db):

1. A budapesti agglomeráció városszerkezetének területi váza (útvonalak, metró, elővárosi vasút, központrendszer és területi tagozódás)
2. Koncentrált lakástelepítés a budapesti agglomerációban (lakásépítés és bontás)
3. Ipari munkahelyek a budapesti agglomerációban
4. Központok rendszere a budapesti agglomerációban (főközpont, városrész központok, kerületi központok)

Kijelölésre kerültek a koncentrált lakásépítés területei is, benne Kispesten felépítendő 11700 db lakással.

“A peremkerületek központjainak átépitése a IV. ötéves tervtől kezdve 10-15 esztendeig a lakásépités súlypontjába kell, hogy kerüljön /:Óbuda, Rákospalota, Újpest, Kőbánya, Pesterzsébet, Csepel, stb.:/”
“Pest délkeleti és déli része műszaki és természeti adottsága révén egymástól viszonylag elszakított, a főközpont felé irányuló szektorokra bomlik. Kőbánya, Kispest-Pestlőrinc, Pesterzsébet, Csepel önálló, élő településrészek, egymás közötti forgalmuk csekély. Közöttük egyedül Kispest-Pestlőrinc együttes városrész-méretű. A városrész főútvonala, az Üllői ut az észak-déli gyorsvasút déli ága. Az Üllői ut mentén Kispesten elhelyezendő városrész-központ mai lakosságszáma 290 ezerre, a távlati lakosságszám kb. 320 ezerre tehető.”

A 6 db városrészközpont (3-3 Budán és Pesten) a fentiek alapján:

• Óbuda
• Moszkva tér
• Kelenföld (Bocskai út és Fehérvári út)
• Újpest
• Örs vezér tere
• Kispest

1969. június 6. MSZMP BP VB: A Fővárosi Tanács VB jelentése Budapest és környéke általános városrendezési tervének felülvizsgálata 1967–1968. évi munkálatairól, a lakó- és iparterületi tervről. Itt nincs térkép, de Bartos István, a BFT VB elnökhelyettese hivatkozik 4 db térképre, amik valószínűleg megegyeznek az 1970. február 25-i MSZMP BP PB ülésen bemutatottakkal. Legkimagaslóbb kérdésként a lakáskérdést jelöli meg. Érdekes megjegyzések még az alábbiak:

“1980-ig teljes erővel a mennyiségi igény kielégítésére kell törekedni, ezután lehet rátérni a minőségre. " — Heincz Mihály (BFT VB Építészeti és Városrendezési Osztály főosztályvezető)
“A mai Budapesten belül vannak olyan városrész csoportok, melyek önálló városrész központot képeznek, vagy kialakíthatók lesznek. Hat ilyen városrész-központ kialakitása lehetséges. Három Pesten és három Budán. Pesten az egyik Ujpest-Rákospalota-Káposztásmegyer 2-300 ezer lakosa lesz. A másik Zugló és környéke, a harmadik pedig Délpest. A budai városrész-központok: Békásmegyer-Óbuda, a XII. kerület és Budafok.” — Heim Ernő (BUVÁTI)
“A mennyiség és minőség kérdése vetődött fel. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy 1980-ig Budapesten a mennyiséget növeljük, s ezután csak minőségi igényeket elegitünk ki. 1980-ig Budapesten évi 16 ezer lakás lesz epitve, ez összesen 160 ezer lakás a 10 év alatt. Ezzel az abszolút lakáshiány megszűnik, ami azt jelenti, hogy mindenkinek lesz lakása erre az időre. Ezután arra kell törekedni, hogy minőségileg változtathasson az igénye szerint a lakosság, cserélje a lakását jobbra mint a régi volt. Azt már előbb elő kell késziteni,hogy olyan lakások épüljenek, ami a később megjelenő minőségi igényeket is kitudja elégiteni.” — Bartos István (BFT VB elnökhelyettes)

Ír továbbá a közvetlen előzményekről:

“A Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága 1967. novemberében és 1969. márciusában a terv felülvizsgálatára és módositására irányuló előkészítő munkálatokat megvitatta […] Az 1968. évben elkészített terv térképanyaga és szövegrésze részletes tájékoztatást nyújt […] A tervlapok, mint munkaközi tervek, valamint az ezek szerves tartozókát képező részletes szövegrészek […] a végleges terv kidolgozásának alapjául szolgálnak.”

A lakóterületekre és ipari területekre elkészített tervlapok, melyek nincsenek mellékleve:

• Lakóterületek terve (1:20000-es léptékű tervlapok)
  • A tervezés időtávlatában (1960-2000) építendő összesen kereken 500000 lakás építésének telepítési terve, megkülönböztetve a beépítési mód és jelleg szerinti telepítési területeket, az építhető és az ennek előfeltételeként bontandó lakások számának feltüntetésével
  • A lakóterületi változások az 1960. évben jóváhagyott általános tervhez viszonyítva
  • A felülvizsgált és továbbfejlesztett teljes lakóterületi koncepció tervlapja. Ezen megkülönböztetett jelölést nyernek a különleges területek, valamint a nagyobb területi igénnyel jelentkező közintézmény területek és a magasabb fokozatú helyi központok

A lakóterületek elosztásának terve egységes koncepció keretébe foglalva alakult ki. E területek a további részletezés során - a hely, továbbá a kialakult állapot és városszerkezet, végül az építéstechnológiai teendők figyelembevételével - jelleg szerint három kategóriába sorolhatók:

• intenziv, városias beépitésü területek (460-500 fő/ha, 115-125 lakás/ha)
• laza városias beépitésü területek (420 fő/ha, 105 lakás/ha)
• családiházas és laza, hegyvidéki üdülő területi beépitésü területek (250 fő/ha, 63 lakás/ha)

És magukról a városroszközpontokról:

“Az 1960-ban jóváhagyott általános terv a város szerkezeti tagolásának és a központrendszer kialakításának a kérdésével behatóbban nem foglalkozott. Az azóta végzett vizsgálatok és demográfiai, valamint lakástelepitési tanulmányok, de nem utolsó sorban a sokrétű igények felismerése is ezt a hiányosságot nemcsak nyilvánvalóvá tették, hanem a várostagolás és a központrendszer koncepcionális kialakításának lehetőségére egyben módot is nyújtanak”

A hivatkozott 1969. március 5-i BFT VB ülés anyaga nem tartalmaz térképet, se hivatkozást Kispestre, csak magát a párbeszédet. Az 1967. december 6-i sem tartalmaz térképet, viszont már tartalmaz érdekességeket:

“A IV. ötéves terv lakástelepitési javaslatának kidolgozása során, valamint annak az V. ötéves tervben előreláthatóan bekövetkező szerves folytatása figyelembevételével, nyilvánvalóvá vált, hogy az [1960-as] általános tervben kijelölt lakóterület keretein belül, a szükséges lakásépítkezéseket telepiteni nem lehet.”
" […] ami az átlagos családnagyság csökkenésében mutatkozott meg. Így az azonos lélekszám mellett a családok, vagyis az önálló lakást igénylők száma a korábbinál lényegesen nagyobb lesz. Ez a körülmény több lakás építését, tehát a lakóterületek növelését teszi elengedhetetlenné.” [lásd 1. és 2. számú mellékletek, számításokkal]

A fentiek alapján megtudhattuk, mikor voltak először megnevezve a városrészközpontok, melyre az 1971-es kormányhatározat is hivatkozik. Jó összefoglalót ad Budapest és környéke általános rendezési tervének alakulásáról Kőszeghy Lea “Tömeges lakásépítés és várostervezés” című tanulmányának A főváros Általános Rendezési Tervei fejezete.

Az 1960-as kormányhatározat

A fentiek alapján látható volt, hogyan formálódott a dél-pesti városrészközpont terve és térképek is alátámasztották, hogy ez a mai kispesti lakóteleppel területileg átfed. Mégis, az 1971-es kormányhatározat tárgyalásánál úgy foglamaznak, hogy csak kisebb módosításokra szorult az 1960-as általános rendezési tervhez viszonyítva. Ez nem hagyott nyugodni — mégis megjelent volna a kispesti lakótelep koncepciója már 1960-ban? Ezért folytattam tovább a kutakodást időben visszafele haladva.

Ehhez a folytatáshoz ad támpontot a fentebb is hivatkozott, BFT VB 1970. január 7-i ülésének jegyzőkönyve “Budapest és környéke általános rendezési terv felülvizsgálata” tárgyban. Az első bekezdést idézem:

“Budapest Általános Városrendezési Tervének készítése lényegében a felszabadulás óta folyamatban van. Az 1945-48 években a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd az Építéstudományi és Tervező Intézet által elkészített terv nem került jóváhagyásra. A Fővárosi Tanács VB. fenti munka alapján 1951-54 években ujabb általános rendezési tervet dolgoztatott ki, amelyet a Fővárosi Tanács VB. és a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti PB. Végrehajtóbizottsága 1955. február 11-i együttes ülésén vitatott meg. Időközben a regionális tervezésről szóló kormányhatározatnak megfelelően a budapesti régió fejlesztésére vonatkozó tervjavaslat is elkészült. Ennek alapján szükségesnek mutatkozott a terv átdolgozása és - mint egységes koncepciónak - Budapest környékére való kiterjesztése.”

[Később, az előterjesztés végén olvasható az alábbi mondat, ami böki a csőrömet, mert nem csatoltak semmit a jegyzőkönyvhöz!]

“A felülvizsgálat részletes elemzését, indoklását, eredményét és javasltait a bekötött melléklet tartalmazza.”

Az 1955. február 11-i ülés anyagát hagyta jóvá a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1027/1960./XI.4./ sz. határozatával (a Hungaricanaban, a Tanácsok Közlönyében fellelve). Ez a kormányhatározat sem informatív, talán az 1.b) pontja használható fel:

" a részletes városrendezési terveket a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága az általános városrendezési terv megvalósításához szükséges ütemben készíttesse el és az érdekelt szervekkel egyetértésben, saját hatáskörében hagyja jóvá”

Az 1970-es kormányhatározat tükrében sejthető, hogy az 1960-as kormányhatározat előzményeként Budapest Főváros Tanácsa fogadhatta el és esetleg a Végrehajtó Bizottsága terjeszthette a kormány elé elfogadásra. A Hungaricanaban budapest általános terv-re keresve, a sorozatot “Budapest Főváros Tanácsának jegyzőkönyvei 1950-1990”-re szűkítve és időben közeli találatokat böngészve meg is találtam egy közeli forrást: BFT VB 1959. szeptember 30-i ülését, benne “Budapest és környéke általános rendezési tervének elkészítése” tárgyát. Ebben szerepel térkép “Budapest környék fejlesztési programjáról”, de ez Kispest tekintetében nem releváns. Hasznosak azonban az előterjesztés elején foglaltak:

“A Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és építészeti osztálya Budapest általános tervét elkészítette. […] A tervet Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtóbizottsága és a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának 1955. február 11-i közös ülése tárgyalta”
“A hivatkozott határozat értelmében a VB. Városrendezési és építészeti osztálya az általános terv alapján, elsősorban az ütemterv és a részletes tervek kidolgozásának elősegítése céljából, 1959. december 31-ig elkészíti az egyes városrészek u.n. kerületi alapterveit. Ezek a tervek lényegében az 1:20000-es léptékben készült általános terv megállapításait pontosabb területlehatárolással és az összefüggések fokozottabb érvényesítésével 1:5000-es léptékben rögzítik. Ezek a tervek mind a területfelhasználás, mind a forgalmi úthálózat, mind pedig a város építészeti kialakítása szempontjából a részletes tervek kidolgozása és a végrehajtás ütemezése számára egyaránt egyértelmű alapul szolgálnak.”
“Utasitja a Városrendezési és építészeti osztályt, hogy egészítse ki az 1955-ben tárgyalt Budapest általános városrendezési tervét a városkörnyékének rendezési tervével […] a szükséges korrekciók végrehajtása és egyeztetések után Budapestnek és környékének rendezési tervét terjessze a Fővárosi Tanács elé.”

Amikor rákerestem Budapest és környéke általános rendezési tervének elkészítése-re, hogy az 1959. szeptember 30-i ülést megtaláljam, akkor találtam rá véletlenül a BFT VB 1960. március 28-i ülésére. Ebben az ugyanezen tárgyú napirendi pontban nem esett szó Kispestről, de egy olyan térképmellékletet találtam (2. sz. melléklet, Telepítési vázlat az irányelvekhez), ami alátámasztja a lejjebb hivatkozott Kőszeghy Lea “Tömeges lakásépítés és várostervezés” című tanulmányában foglaltakat. Ezek szerint olyan területeken javasoltak nagyobb lakásépítéseket, amelyek könnyen beépíthető, szabad területek, így Kispest itt még nincs megjelölve. A térkép címében szereplő irányelvek olvashatóak az előterjesztésben (és annak releváns 3. pontjában).

Az 1955. február 11-i BFT VB ülésen csak Budapest Általános Városrendezési Tervét tárgyalták. Sajnos nem tartalmaz térképet, de a terv három tervlapjára hivatkoznak (lásd az idézetben lejjebb), ezek:

• területfelhasználás
• közlekedési hálózat
• városépítészeti kialakítás

A terv mellékleteiként további hét darab térkép kerül felsorolásra:

• övezetbeosztás (építkezés mód, laksűrűség, átlagos emeletmagasság)
• a város belső egységeinek (kerületek, lakónegyedek) kialakításának javaslatát a jelenlegi és tervezett lakásszám, a helyi központok és legjelentősebb közintézmények helyének feltüntetésével
• zöld és üdülőterületek
• termelési területek
• közműhálózat
• ütemezési javaslat pl. 90000 lakás elhelyezésről, tilalmi területek
• jelentős útvonalak és terek részletes beépítési vázlatai.

“A Főváros Tanácsának Végrehajtóbizottsága Budapest általános tervét megállapítja a bemutatott 1955. évi január hó 7-én kelt tervlapok (területfelhasználás, közlekedési hálózat, városépitészeti kialakítás) szerint.” [erre a három térképre, másnéven tervlapra hivatkoznak közben, de nincs mellékelve]
“Zártsorú nagyvárosias jelleggel alakítja ki a legjelentősebb peremkerületek: Óbuda, Ujpest, Rákospalota, Zugló, Kőbánya, Kispest és Erzsébet, továbbá Csepel és Budafok központjait, azokat szervesen összekapcsolja a belső várostesttel, a bevezető főútvonalak /Knurr Pálné utca, Béke út, Thököly út, Kerepesi ut, Üllői ut, Fehérvári ut, stb./ mentén tervezett nagyvárosias beépítéssel.”

Hivatkoznak még az 1955. február 3-4-i BFT VB ülésre, mint ankétra, ahol megvitatták a tervet. Sajnos itt sincsenek térképek mellékelve és hivatkozás sincs Kispestre. Így mondhatnám, hogy nincs is értékelhető forrás a kispesti lakótelep kezdeményeiről, de a korábban hivatkozott 1959. szeptember 30-i BFT VB ülésen említették, hogy el kell készíteni a kerületi alapterveket, melyek a részletes tervek alapjául szolgálnak.

Térképek a terület részletes rendezési tervéig

A Hungaricana Térképtárban meg is találtam Kispest alaptérképét 1959-ből! Ezután felkutattam az összes számomra releváns Kispesti térképet (lásd a Panel oldalon). Így most innen, 1959-től előrefele haladva láthatjuk a kispesti lakótelep területének alakulását:

• Budapest övezeti térképe, 1960. Ennek főcíme így folytatódik: “Készült az 1027/60 M.T.sz. határozattal jóváhagyott Budapest Általános Rendezési Terve alapján. Érvényes 1960. november 4-től.” A térkép jelmagyarázatában olvasható építési övezetek a BFT 1959. június 26-án tanácsi rendeletként elfogadott Budapesti Városrendezési Szabályzatban olvashatók. Az övezeti térkép az Üllői út és a kispesti Kossuth tér mentét IV. építési övezetként tartja számon: “Alacsony fokozatú beépítés céljára kijelölt területek, többlakásos lakóházak számára, a kialakult egyes telkeknek általában zártsorú beépítésével.” Mit is jelenthet ez? Az “alacsony fokozat” vélhetőleg a megengedett épületmagasságot jelenti, ami a IV. övezetben: 11 m. A “zártsorú beépítés” pedig a beépítési módra utal, amik lehetnek: zártsorú keretes és zártsorú sávos, szabadonálló és fésüs. A zártsorú beépítési módoknál: “a telkeket általában a közterület felőli építési vonalon teljes szélességükben, tehát akként kell beépíteni hogy az épületek a telkek közös határvonalain egymáshoz csatlakozzanak.” (Érdekesség, hogy a mai Shopmark, régi nevén Europark területének övezeti beosztása: “közintézmény és különleges rendeltetésű terület”.) A későbbi lakótelep területe még nem jelenik meg, de rendezni kívánják a városképet. Ekkor még nem lakótelepi beépítésre gondolnak.
• Kispest alaptérképe, 1959. Erre a térképre (térképtípusra) hivatkoznak a BFT VB ülésének 1959. szeptember 30-i jegyzőkönyvében is. Ez lesz az alapja a későbbi térképeknek.
• A XIX. kerület városrendezési alaptérképe, 1961. Fel vannak tüntetve és sorolva az egyes oktatási, ipari, kereskedelmi stb. egységek és épületük. Vannak furcsa színes vonalas területi jelölések, ezek lennének a jelmagyarázatban említett szabályozási térrajzok?
• XIX. kerület övezeti térképe, 1961. Ez a fentebb hivatkozott Budapest övezeti térképe mellett készült az 1960-as kormányhatározat alapján. Az ott kifejtett IV. építési övezetként tartja számon az Üllői út mentét a Lehel utcától, amiből néhány év múlva kinő a rekonstrukciós terület (ami már a későbbi lakótelep területét fedi le). Tervezett és meglévő közintézmények.
• XIX. kerület. Intézkedési terv. Tervezés, építési lehetőségek, zöldterület, közlekedés, 1961. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság VIII. Városrendezési és Építészeti Osztály osztályvezetője, Szilágyi Lajos hagyta jóvá 1961. május 22-én. Üllői út átépítése, Kosárfonó utca (elődjének) meghosszabbítása, véderdő sáv az ipari terület körül (ma a Lehel utcától ÉNY-ra eső terület a Határ úti csomópontig). Érdekes, hogy ezen — bár egyidőben készült a kerületi övezeti térképpel — a Határ úttól kezdődően jelöli az “állami lakásépítési lehetőség” területét, míg az övezeti térkép csak a Lehet utcától.

Kispest részletes rendezési terve 1964

E fenti térképek alapján láttak hozzá Budapest általános rendezési terve alapján a kerületi részletes rendezési tervek kidolgozásához (ahogy ezt az 1960-as kormányrendelet idézett részlete is kiköti). 1964. július 22-én tárgyalja a BFT VB Kispest központjának és környékének részletes rendezési tervét. Térképet nem tartalmaz. Az előterjesztés így kezdődik:

“A III. ötéves terv lakásépítkezéseinek várostervezési előkészítéseképen a VIII. Városrendezési és építészeti osztály folyamatosan elkészíti a lakástelepítési tervben meghatározott területek részletes rendezési tervét. Ezek jóváhagyása után kerül sor az egyes beépítési tervek kidolgozására és a vonatkozó beruházási program összeállítására.”

Eszerint van egy előzménye, a III. ötéves terv lakástelepítési javaslata, amit meg is találtam az 1962. szeptember 3-i MSZMP BP VB ülésén (“A Fővárosi Tanács VB javaslata a lakástelepítésre a III. ötéves terv során” napirendi pont.) Térképet is tartalmaz, rajta jelölve van Kispest 500 lakással. Ez közel megegyezik a későbbi I. ütem lakásszámával. Az I. sz. táblában a javasolt területek ismertetésénél szerepel Kispest is. A javasolt terület inkább a kerület övezeti térképén szereplő IV. építési övezet területével fed át. Később láthatjuk, hogy az I. ütem épületei az Üllői út mentén a Kossuth tér és a Határ út között épülnek majd meg.

“A javaslat összeállításánál a jelenlegi lakásigényeket, a lakáshiány enyhítését és számos gazdasági tényezőt vettünk alapul […] A javaslat elsősorban ennek a törvényerejű tervnek [az elfogadott 1960-as Budapest Általános Városrendezési Tervnek] a koncepciójául épül fel és mint egy gazdasági tervperiódusra szóló feladat, az általános tervnek részütemét képezi.”
“b./ Az előbbi területi decentralizálás elve mellett érvényesítettük a koncentrálás követelményét is. A tömeges lakásépítési és a korszerű építéstechnológia szempontjából ugyanis a túlságosan kis, elaprózott épitési egységeket ki kell küszöbölni. Ennek megfelelően - a foghíjas beépítésektől eltekintve - egy-egy összefüggő területen minimálisan 1.000 lakás építését biztosítottuk. Ettől az alsó határértéktől csak kivételes eltérést engedtünk meg abból a célból, hogy valamely külsőbb kerület szűkebb helyi igénye, illetőleg helyi városközpontjának fejlesztési követelménye kielégitést nyerjen.”
“Kispest. Vöröshadsereg útja délnyugati oldalának beépítése nagyjából a Kossuth tér ás a kerületi Tanácsháza közötti szakaszon.”
“A Budapesti Párt- Végrehajtóbizottság az előterjesztésben foglaltakat elfogadja és javasolja, hogy a Fővárosi Tanács VB. a harmadik 5 éves terv lakásépítésének előkészítésére a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg, s igy a tervezési és kivitelezési munkálatokat biztosítsa.”

Ezt a lakástelepítési javaslatot tárgyalta meg a BFT VB 1962. szeptember 19-i ülésén. Tehát látjuk, hogy az általános rendezési tervvel összhangban kijelölték Kispesten a lakásépítési területet, már 1962-ben! De vissza a 1964. július 22-i rendezési tervhez: milyen lakásépítést terveztek itt megvalósítani?

“E területnek a Vöröshadsereg útját szegélyező részén, az ottlévő alacsony és elavult beépítés felszámolásával, valamint a felsőfokú közintézmények elhelyezésével, többemeletes beépítésű lakóterület kialakítását kell biztosítani. Az ehhez a magasabb beépítésű területsávhoz szervesen kapcsolódó területek viszont lényegében nem tekinthetők ujjáépítendőnek. Ezért itt csupán városszerkezeti alapot kell szolgáltatni ahhoz, hogy továbbfejlesztésük során a korszerű városépítési elvek érvényesüljenek.”

Vagyis itt még szó sincs a lakótelepről! Aztán egy oldallal később már árnyalódik a kép és a mai lakótelep egy részletére ismerhetünk rá (az Üllői út - Hunyadi utca - József Attila utca közötti területen):

“A rendezési terv kialakítása során a Vöröshadsereg útja menti beépítés uralkodó magasságánál fdsz + 4 emeletnek megfelelő beépités nyert megállapítást. Ily módon biztosítható, hogy a kialakult állapottal szemben nem fog aránytalan léptékváltás bekövetkezni. De biztosítható az is, hogy a lakóházak a rendelkezésre álló típustervek alkalmazásával és felvonó nélkül építhetők meg. A főutvonal mentén ritmikusan elhelyezett néhány 10 szintes pontház egyrészt gazdaságosabb beépítési lehetőséget eredményez, másrészt a kiemelt főútvonal városképi egyhangúságát feloldja.”
“A terv kiépítésének ütemezése során a III. ötéves tervben 500 lakás létesítésére kerül sor. Ezek elhelyezésére a Hunyadi utca és Vörösmarty utca közötti lakóegység kialakítása bizonyul a legalkalmasabbnak. […] A tömb ezenkívül a kerület városképileg is legexponáltabb része és így a további szanálás ebből kiindulva szervesen folytatható.”

Ír még az Üllői út kiszélesítéséről, ami a területet kelet-nyugati irányban tárja fel. (Akkoriban Kispest határától Vöröshadsereg útja a neve és számozása innen indul.) Az észak-déli irányú közlekedési útvonal tervről és a csomópontjukról pedig az alábbiakat olvashatjuk (kitűnő ábraként pedig alábbi térkép szolgál: XIX. kerület. Intézkedési terv. Tervezés, építési lehetőségek, zöldterület, közlekedés, 1961):

“A területet észak-déli irányban a Szabó Ervin utca és a Hunyadi utca tárja fel. Minthogy a Szabó Ervin utca kiszélesítése csak nagyobb távlatban látszik reálisnak, ezért a javasolt I. ütemben a kőbányai átjáróval létesítendő kapcsolatot két egyirányúsított utcával, vagyis a jelenlegi szélességű Szabó Ervin utcával és a teljes hosszában megnyitandó Kosárfonó utcával kell megoldani. Az észak-déli ás a kelet-nyugati forgalmi tengelyek találkozásánál a Kossuth Lajos téren egyszintes és keresztezéses körforgalmi rendszert javasol a terv oly módon azonban, hogy az itt áthaladó villamospályát le kell süllyeszteni.”

És ennyi. Hivatkozás későbbi teendőre nincs, leszámítva az elején említett beépítési tervet és beruházási programot. Viszont itt már I. ütemként hivatkoznak az 500 lakásos építkezésre, amiből 1968-ban 300, 1969-ben 200 lakást építenének meg Szilágyi Lajos, BFT VB VIII. Városrendezési és Építészeti Osztály osztályvezetője szerint. Hivatkozik térképre és makettre. Érdemes megjegyezni, kik voltak a külön meghívottak ezen az ülésen:

• Darabos Iván a XIX. ker. Pártbizottság
• Lados Mihályné a XIX. ker. Végrehajtóbizottság
• Ihrig Dénes¹,² az ÉKME Városépítési Tanszéke (ma: BME ÉPK Urbanisztika Tanszék). Ekkor 33 éves, adjunktus, sajnos 2019-ben elhunyt. Létezik hivatkozás a BME 1970/71-es évkönyvében, az Urbanisztika Tanszék tevékenységénél vélhetőleg erre a munkára: “Budapest, XIX. Kispest központjának részletes rendezési terve” készült az 1970-es évben vagy azt megelőzően. A most tárgyalt legkésőbb 1964-ben.
• Mező Lajos a BVTV részéről.

Térképek a részletes rendezési terv után

Az 1964. július 22-i rendezési terv tárgyalása után nem sokkal, 1964. szeptember 16-án napirendjére tűzi a BFT VB a Budapest lakásépítésének helyzetéről szóló jelentést, bár nem tárgyalja meg. Ebben lakás és lakó statisztikák, II. és III. ötéves tervi feladatok, építési technológiák szerinti megoszlás a II. ötéves tervben, a III. ötéves terv lakásépitési feladatainak előkészítése szerepelnek. Kispest beruházási programja készítés alatt áll. Az 1. sz. melléklet: III. ötéves lakásépitési területek előkészítésének részletes ismertetésében szerepel Kispest:

“A III. ötéves terv során Kispest központjában 500 lakás építését vettük tervbe, tömbszerű beépítési móddal. A beépítési terveket már a Végrehajtóbizottság jóváhagyta. Az építés végrehajtásához 150 lakás bontása szükséges. Az uj épületek blokkos épitési technológiával épülnek típustervek felhasználásával. A tömb közvetlenül csatlakozik a városközponthoz és szerves része a Vöröshadsereg útja reprezentatív jellegű kiépítésének. A további ütemek a most meginduló I. ütemhez közvetlenül kapcsolódva folyamatosan megindulnak.”

A rákövetkező évben, 1965. október 27-én a BFT VB már a III. ötéves terv lakástelepítésének módosítását tárgyalja. Benne az V. mellékletben, a jóváhagyott beruházási céllal rendelkező III. ötéves tervidőszaki lakásépítkezések között szerepel Kispest. Nem teljesen tiszta, de 510 lakásra emelik az 500-ról a tervet.

Találhatunk szórványosan említést az I. ütemről az 1966. március 7-i BFT ülésen, ahol a Fővárosi Tanács 1966. évi városfejlesztési tervjavaslatában a “Műszaki tervezési munkák terve” táblázatban látható, hogy XIX. Kispest I. telep esetén 510 lakást építenek. Generáltervező a BUVÁTI, altervezők a FÖMTI, KERTI.

Fellelt térképek ebből az időszakból:

• Távlatban építendő lakótelepek elhelyezése, 1964. A BFT VB 1964. június 10-i üléséhez csatolták, de furcsa, hogy nem hivatkoznak rá és nincs olyan napirendi pont sem, ami indokolná a mellékelését. Kispest is szerepel, III., IV. és V. ötéves tervi lakószámokkal? Budapest munkatérképére rajzolták rá, ami eszerint az 1982-es tájékoztató szerint (ami feltételezhetően igaz a korábbiakra is):

“Áttekinthető jellegű tervezési feladatokhoz, kisméretarányú tematikus ábrázolásokhoz, valamint iskolai oktatási és idegenforgalmi térképek alapanyagként nyílt minősítésű földrajzi alap- és munkatérképek készülnek. […] A nyílt minősítésű alaptérképek felhasználásával munkatérképek készülnek halvány színárnyalatokban. Kiadásra kerül Budapest munkatérképe és Magyarország munkatérképei 1:525.000 — 1:1.500.000 méretarányok között. A nyílt minősítésű földrajzi térképek alapanyagairól készített másolatok a FÖMI Adat- és Térképtári osztályánál […], a térképnyomatok a Kartográfiai Vállalat térképboltjaiban szerezhetők be […].”

• XIX. kerület intézkedési terve kiegészítve közintézményekkel, 1967. február 6. Meglévő és tervezett közintézmények külön jelölve. Az R-12224 jóváhagyott részletes rendezési terv jelölt területe majdnem teljesen lefedi a későbbi kispesti lakótelep területét. A hivatkozott rendezési terv lenne az 1964. július 22-i Fővárosi Tanács Végrehajó Bizottság jegyzőkönyvében szereplő részletes rendezési terv? Abban nincs ilyen pontos lehatárolás.
• XIX. kerület intézkedési tervének módosítási javaslata. Közintézmények megközelítési távolságainak köreivel és a rekonstrukciós terület határának jelölésével. Különféle “ttsz”-ekkel jóváhagyott területek szerepelnek rajta.

Lakásépítési tervek a 60-as évek végén

1967. május 5-i MSZMP BP PB ülésen tárgyalták a budapesti lakásépítés, -elosztás, -telepítés és -felújítás problémáit. Van benne érdekesség, például a hitelhiányról, a lakáselosztási módszerről. De a lényeges, hogy a 6. sz. mellékletben nincs említve Kispest a IV. ötéves terv telepítési javaslatai (az alternatívák) között! És erre az üléshez egyedüliként mellékelt kispesti írásos észrevétel (Lados Mihályné, XIX. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottság elnöke részéről) ki is tér:

“Az előterjesztett lakástelepítési program nem tartalmazza egyik alternatívájában sem Kispest városközpontja kiépitésének megindítását. […] Ez a nagyszámú lakosság zömében földszintes épületekben helyezkedik el, 100-150 négyszögöles telkeken nem ritka, hogy 6-8 család él. Ugyanakkor lakásegységeink döntő többsége szigeteletlen, komfort nélküli. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Kispesten egy Mária-Valériatelep van eldugva a rendezett utcák, keritések mögött. [Ezután statisztikák következnek.] Ez Kispesten nem egyszerűen fejlesztési, hanem alapvető politikai kérdés. Ismételten nagyon kérjük a Budapesti Pártbizottságot, hogy javaslatában a kispesti városközpont rekonstrukciós első szakaszát iktassa be ugy, hogy ennek megkezdésére legkésőbb a negyedik 5 éves tervben sor kerüljön.”

Ez a kérés meghallgatásra talált, mert az 1967. szeptember 25-i BFT VB ülésen tárgyalt IV. és V. ötéves tervi lakásépítési javaslatban már megjelenik Kispest. Igaz a szöveges részben nem tesznek említést róla, de a táblázatokban szerepel. Ezeket az alábbiakban kivonatolom:

1. sz. melléklet: A IV. és V. ötéves terv lakástelepítési javaslata, a VI. ötéves tervre való átnyúlással

A 2. és 3. sz. mellékletekben olvashatjuk, hogy a IV. ötéves terv lakásait blokkos, az V. ötéves terv lakásait Larsen-Nielsen technológiával építenék Kispesten. Láthatunk egy térképet is a IV. ötéves terv telepítési javaslatáról. Lassan visszaérünk a poszt kiindulásához: Budapest általános rendezési tervének 1970-es változatához, melynek kidolgozására felhívják a figyelmet az ülésen a lakástelepítési javaslat tükrében:

“Megállapítható továbbá, hogy a IV. és V. ötéves terv lakástelépítésében történő állásfoglalás […] lényegében eldönti az általános rendezési terv további fejlesztésének fő irányvonalát. […] az itt bemutatott telepítési javaslat, mint az általános terv konkrét módosítását tartalmazó korrekció is megállapítást és jóváhagyást nyerjen. "

I. ütem egyszerűsített beruházási program

Egy évvel később, 1968. december 4-én tárgyalta a BFT VB a városközpontok építését a XIX. és a XXII. kerületben. Ez voltaképp a kispesti I. ütem beruházási programja. A 4 oldalas előterjesztés elején terület lehatárolás, szanálási statisztikák szerepelnek. Ezután az építendő lakások építési techológiáit és szobaszám statisztikáit részletezik. A kapcsolódó létesítmények megnevezése után a beruházás költségeit taglalják. A határozatban közlik, hogy “hogy a műszaki kiviteli tervek birtokában hozzanak döntéseket a magasházak építése ügyében és a költségek véglegezése, valamint a lakásépítkezések ütemezése tekintetében.”

“[…] blokkos épitési mód valószínűleg egy haladottabb épitési technológiával lesz megoldva a munkaerőhelyzet miatt. Blokk helyett: öntési technológia. […] A kispesti lakások nem szerepeltek ebben [a III.] az ötéves tervben, csak vonal alatt, mint előkészítendők. Valószínűleg a IV. ötéves terv első felében indítjuk el. A XIX. ker. általános városfejlesztési tervével összhangban van ez a rész. Úgy készítettük elő, hogy a nagy fejlesztési tervnek egy része.” — Heincz Mihály (BFT VB Városrendezési és Építészeti Főosztály főosztályvezetője)

Kispest településfejlesztési terve 1968

Két héttel a fenti ülés után, 1968. december 18-án tárgyalta a BFT VB a XIX. kerület településfejlesztési tervét.

Lados Mihályné XIX. kerület Tanács VB elnök indoklása az előterjesztéshez:

“Sem az elmúlt másfél évtizedben, sem a jövőben nem tudtuk és nem tudjuk meggátolni a régi Kispest területén döntő többségében alapozás nélküli, szigeteletlen, korszerűtlen lakásegységeket magukban foglaló ingatlanaink tönkremenetelét. Ezt fokozza, hogy a rendkívül kis területen, földszintes szinten elhelyezkedő összezsúfoltan élő lakosságunk ma már egészségét súlyosan veszélyeztető állapotok között lakik.”
“Arra a megállapításra jutottunk, hogy az öreg Kispestnek a jelenlegi övezeti meghatározás szerinti fenntartása pazarlását jelenti a sokféle adottsággal ellátott fővárosi területnek; e szerinti átépítése gazdaságilag teljesen ésszerűtlen […] Az 1967-es választásnál az e miatt elemi erővel feltörő elkeseredést fokozta, hogy a minket körülvevő négy kerületben új lakótelepek épültek, illetve kezdődött építésük. Mi a megoldásnak mégcsak várható idejére, vagy módjára sem tudtunk ígéretet tenni. Azóta vált már szinte szállóigévé Kispesten az a mondás, hogy „Az 1967-os választásoknál a Tanács nem Ígért semmit, de azt legalább következetesen betartja.””
“A javaslat megtétele csak most vált időszerűvé számítva arra, hogy a főváros környékén lassan elfogynak az üres, beépíthető és a főváros meglévő járulékos ellátásában szervesen beilleszkedő területek.”

Szöveges javaslat

• I. rész.

  • Történeti áttekintés Kispest kialakulásáról és jelenlegi lakáshelyzetéről a kialakulása tükrében.
  • Kispest helye a főváros szerkezetében.

• II. rész.

  • Állapotfelmérés módja és eredményei.
  • Lakás statisztikák (pl. épület állapot, közművesítettség). [Durva!]
  • Keresők foglalkozás szerinti megoszlása.
  • Az Ady Endre út - Mátyás király út - Vörös hadsereg út (ma Üllői út) és Vörös Október út (ma Vas Gereben utca) közötti terület jellemzése.

• III. rész. Településfejlesztési tervjavaslat.

  1. A fejlesztés alapelvei.
  2. Népesség, tulajdonviszonyok.
  3. Közlekedés, úthálózat.
  4. Zöldterület.
  5. Ipar.
  6. A tervezett lakástelepítés.

  “Legrégibb, legrosszabb állagú épületeink a Vöröshadsereg útja és Ady Endre út közötti területen helyezkednek el. Ez a rész a kerület súlypontja, e területen intenzív, magasházas beépítést javaslunk. […] beépítésének feltétele a jelenlegi lakásállomány szanálása. Az intenzív beépítés a IX. kerület felőli magasházas es magas laksűrűségű, a XVIII. kerület felőli részén alacsonyabb fokozatú es kisebb laksűrűségű lenne. Ugyancsak intenzív beépítéssel kívánjuk kialakítani a Vöröshadsereg útja - Vak Bottyán utca - Szabó Ervin utca - Lehel utca közé eső területet, továbbá a főútvonalak mindkét oldalán lévő területek egy-egy tömb melységében szanálást és átépítést igényelnek. A kerület további részén laza telepítésű, társasházas, alacsony fokozatú épületek építését irányozzuk elő, helyenként egy-egy tömb erőteljes megjelenítésével, magasházas beépítéssel.”

  7. A kerületi központ kialakítása és elhelyezése.

  “A kerület jelenlegi közintézményei három tér köré csoportosulnak:

  1. Lenin tér [ma Városház tér] /ez jelenleg az igazgatási központ/
  2. Bajcsy-Zsilinszky tér [ma Templom tér] /egészségügyi központ/
  3. Kossuth Lajos tér [ez akkor elírás, mert ahogy ma is, akkor is csak: Kossuth tér] /kereskedelmi és kulturális központ/

  Célszerű a kerületi központ olymódon való elhelyezése, hogy az a kerület súlypontjában legyen, de főleg helyi es részben átmenő forgalmat lebonyolító útvonalak érintsék. A Kossuth tér kultúrcentrumként való kialakítását a távlatban központi kultúrház, könyvtár, mozi, bemutató termek stb-vel javasoljuk bőviteni. A kereskedelmi és szolgáltató centrumot a tervezett kisáruházhoz és vásárcsarnokhoz csatlakozva a Hunyadi utca vonalában, a Vöröshadsereg útja és Ady Endre út közötti területen kívánjuk kialakítani.”

  8. Közműfejlesztés. (Víz-, csatornahálózat, energia.)

Fejlesztési terv

A szöveges javaslat több részlete megtalálható benne, kiegészítve rengeteg képpel, térképpel, ábrával:

• Kispest tagozódása, városrészei (képek, térkép).
• Kispest helye a fővárosban. Szerepköre (gyűrűk) és közkeledési lehetőségek grafikonja (út-idő).
• Népszaporulat grafikonja (idő-népesség).
• Városrész szerinti terület és lakosság megoszlás kördiagramjai.
• Népsűrűség a budapesti kerületekben ábrák.
• Lakosság foglalkozás szerinti megoszlása kördiagram.
• Vörösmarty (ma Dobó Katica) utca - József Attila utca - Hunyadi utca - Vöröshadsereg útja (ma Üllői út) közötti terület lakásállomány térképe
• Épületek kora, szintszáma, minősége, lakások típusa, szobaszáma kördiagramok.
• Család, telek, lakás, családegység, lakásegység statisztikák illusztációkkal.
• Tulajdonviszony, beépítettségi arány kördiagraomok.

A fejlesztés fő alapelve: Kispest maradjon Kispest. A rekonstrukció alapelvei:

1. Városszerkezeti szerepkör. Egy furcsa grafikon (városiasodás színvonala).
2. Népszaporulat. A főváros népesség terve grafikon.
3. Társadalmi struktúra. Társadalmi összetétel terve kördiagram.
4. Közlekedés, úthálózat. Megoldandó forgalmi csomópontok térkép és fényképek.
5. Iparfejlesztés. A traktorgyári rekonstrukció modellje. Főbb ipari területek térképen és fényképek.
6. Zöldterület.
7. A kerületi központ kialakítása és elhelyezése, közintézmények. A központ főbb helyei térkép és fényképek.
8. Lakásfejlesztési koncepció. Egy igen furcsa egyszintes társasházterv rajza.

“A lakások felét kb. 10.000 - 12.000 lakás nagyságrendben intenzív beépítésű korszerű házgyári épületekkel kell megvalósítani. Ezek telepítésére a kerület középcentrumát célszerű felhasználni. Így a Vöröshadsereg és Ady Endre út közötti területeket. Ez a beépítés egy folyamatos városszerkezeti kapcsolatot teremthet a IX. és XVIII. kerületekben már kialakult ilyen jellegű beépítések között. A nagyobb intenzitású beépítést javasoljuk a kerület felső — IX. ker. felőli részére koncentrálni. Ez az intenzív beépítés érvényesülhet a javasolt városközponti területen belül és annak közvetlen környékén is.”

9. Közműfejlesztés. Közműhálózatok aktuális és tervezett méretei grafikon (hálózat-hossz, típusok szerinti tagolás)

Kik készítették a tervjavaslatot?

• Castiglione Endre, XIX. ker. Tanács VB elnökhelyettes
• Dianoczki János, a XIX. ker. fővárosi tanácstag,
• Romhányi Mátyás, XIX. ker. Tanács VB hivatali szervezet tagja

Érdemes még a jegyzőkönyvből idézni a következőket:

“Castiglione elvtárs azt mondta ugyan, hogy ezt a munkát nem tekinti a műszaki tervezés alapjának, de minthogy valami, amit elkészítünk, és amit jónak tartunk, az valaminek az alapja, tehát: ez az alapja a budapesti városrendezési tervnek egy meghatározott területre, - az adott esetben Kispestre” — Sarlós István, BFT VB elnök

Így, a cikk végére érve visszajutottunk az 1971-es általános rendezési tervhez, annak elkészítéséhez. A fenti kispesti településfejlesztési tervben már egyértelműen meg vannak nevezve a területek (a későbbi ütemek), a beépítés módja és a házgyári technológia is, ekkor már kijelenthető, hogy megérett a lakótelep gondolata. Maga a fejlesztési terv pedig hatással lehetett az általános városrendezési terv felülvizsgálatára, ahogy olvashattuk is fentebb Sarlós Istvántól, a BFT VB elnökétől. Így minden bizonnyal a városrészközponti szerep és a hozzá kapcsolódó beruházások elnyeréséhez is hozzájárult. Láthattuk, hogy bár áttolódott a negyedik ötéves terv időszakára az I. ütem építése, a beruházási programban (sőt, az 1964-es részletes rendezési tervben is!) már olvashatunk az épülettípusokról. Így ez az I. ütem a lakótelep kezdeményeként is felfogható, kevésbé intenzív beépítési módjával együtt. A folytatásban rátérek az I. ütemre és az alakuló fővárosi lakásépítési tervekre is kitekintek. De, hogy egy csattanóval zárjam le, hadd idézzem a településfejlesztési tervet:

“Nem egy új lakótelepet kell létrehozni, hanem egy élő társadalmi egységet magában foglaló városrészt fejleszteni.”

Meglátjuk, ez hogyan sikerül. 🙂