Kispesti lakótelep, 2. rész. Az I. ütem

A kispesti lakótelep történetét feldolgozó sorozat 1. részében olvashattunk arról, hogyan kezdődött a lakótelep építésének tervezése, hogyan ágyazódott bele egy nagyobb budapesti tervbe. E nagy budapesti terv egyik eleme maga a lakástelepítési terv volt, ami folyamatosan alakult. Ahogy ebben az 1978. november 3-i MSZMP BP PB jegyzőkönyvben szerepel:

“Az 1961-1975 időszakra országos 15 éves lakásépítési terv készült, Budapestre vonatkozóan nem volt távlati lakásépítési terv, a lakásépítési előirányzatok a középtávú /ötéves/ népgazdasági tervek jóváhagyása során kerültek rögzítésre.”

E folytatás elején tekintsük át az I. ütem módosított beruházási programjának elfogadásáig, 1973 végéig változó lakásépítési helyzetet.

15 éves lakásfejlesztési terv 1960

Az 1960-ban elfogadott 15 éves lakásépítési koncepció országos volt (A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1002/1960. (I.10.) számú határozata a 15 éves lakásfejlesztési tervről). Az állami kivitelezésben épülő lakások részében található érdekes hivatkozás a 4. lakásépítés tervezési pontban:

“Abból a célból, hogy a városrendezési, a műszaki tervezési és a területbiztosítási munkák megfelelő időben elkészíthetők legyenek, az Országos Tervhivatal elnöke és az építésügyi miniszter 1960-ban készítse el a második 5 éves terv lakásépítkezéseinek településenkénti és épületfajtánkénti bontását. Az építésügyi miniszter és a tanácsok végrehajló bizottságai kellő időben gondoskodjanak a szükséges városrendezési tervek elkészítéséről és az építési területek kijelöléséről.”

Továbbá konkrét mutatók is meghatározásra kerülnek a 6. pontban a lakónegyedekről, területük kijelöléséről:

“Az új építési módszerek elterjesztésének elősegítése és az építőipar magasabb fokú szervezettségének minél jobb kiaknázása érdekében a lakásépítkezéseket általában új lakónegyedek létesítésével kell végrehajtani. A második 5 éves terv során a városközpontokban avult épületek bontásával és foghíjak beépítésével Budapesten az állami kivitelezésű lakásoknak legfeljebb 25%-át, vidéken 15%-át szabad építeni. A közművesített lakónegyedek építésénél legalább 350 fő/ha és legfeljebb 600 fő/ha laksűrűséget kell tervezni.”

A 8. pontban a lakások általános jellemzőiről írnak:

“A lakásokat — a lakosság fejlődő igényének megfelelően — 5 éves tervidőszakonként növekvő alapterülettel és szobaszámmal kell megtervezni. A második 5 éves terv időszakában állami kivitelezéssel átlag 48 m2 alapterületű (1,8 szobaátlagszámú) lakásokat kell építeni; a lakóépületek emeletmagasságát 3 méterre kell tervezni. A lakások építése során előnyben kell részesíteni a félszobával (kisszobával) bővített típusokat.”

A 9. pontban a lakások kiegészítő helyiségeiről esik szó:

“A lakások kiegészítő helyiségeinek (konyha, fürdő- vagy mosdóhelyiség, éléskamra stb.) területét a lakóterület javára a lehetőség szerint csökkenteni kell, de a tervezésnél a lakosság tényleges igényeivel, a kialakult szokásokkal és hagyományokkal számolni kell. A második 5 éves terv időszakában a lakások kiegészítő helyiségeinek területe nem haladhatja meg a teljes lakásalapterület 30—33%-át.”

A 10. pontban írnak a lakások felszereltségéről: fürdőkádas fürdőszoba legyen, milyen arányban, központi fűtés és típusai, milyen arányban legyen, beépített szekrény és konyhaberendezés, milyen arányban legyenek a lakásoknál. És a 11. pont! Ez a lakóépület tervezéssel és típustervekkel foglalkozik:

“A 15 éves tervidőszak alatt lakóházakat általában 3-4 emelet magasságban, — a foghíjtelkeken megépítendő lakóházak kivételével — csak típustervek alapján szabad építeni. A lakóházak típusterveit széleskörű kutató munka alapján kell kialakítani és biztosítani kell, hogy azokat 5 éves tervidőszakonként változtatás nélkül alkalmazzák. A második 5 éves terv időszakában használandó típusterveket az 1960. év első felében jóvá kell hagyni. […] Nagymértékben növelni kell a tipizált épületszerkezetek körét. A típusszerkezetek felhasználását az egyedi tervek alapján épített épületekre is kötelezővé kell tenni.”

Ehhez a részhez folytatólagosan kapcsolódik a 12. pont építőipari technológiákról szóló része, melyben “Az új építőipari technológiák kiválasztásánál elsősorban azt kell célul kitűzni, hogy segítségükkel az építőipar a lakásépítkezések területén a nagyüzemi lakás termelésre térhessen át." Benne sok-sok nyalánksággal, rendre:

1. falszerkezetek (benne középblokkos építési mód, említve nagyblokk, nagypanel, öntöttház, kézi falazóelemek és határoló falvastagság)
2. födémszerkezetek (benne feszített födémpanel, béléstestes feszített betongerendás födém, hangszigetelés)
3. válaszfal (benne habosított kohósalak, gázbeton - a tégla falazóanyag és cserépgyártás számára való felszabadításáért)
4. padlóburkolatok (műanyag burkolatok hideg- és melegpadlóburkolatra egyaránt, a födém súly csökkentéséért, falburkolatokról is szó esik)
5. épületszerelvények (benne előregyártás és falon kívüli elvezetés)
6. építőipar gépesítése (benne földmunkák, kis kézi gépek: parketta gyalulás, csiszolás, meszelés, festés, mázolás számára)
7. lakóépületek súlycsökkentése (1965-ig 15%-kal, 1975-ig pedig mintegy 30%-kal)

Érdemes még említeni a 13. pontot is, ami a lakásépítési költségekről és azok kordában tartásáról szól. A fentiekben olvashattuk az 1975-ig szóló lakásépítés koncepcióját. Azonban nem ment minden flottul a következő években, ahogy ezt a következő idézetek mutatják:

“Az ÉM-nek egyébként egy száma fix: az, hogy a III. ötéves tervben 53 m2-es lakásokat épit, az első ötéves terv 48 m2-es lakásaival szemben. Az ÉM-nek még külön budapesti számai sincsenek és még az sincs meg, hogy tulajdonképpen milyen házak épüljenek: magas házak, stb., típustervek még a III. ötéves tervre sincsenek […]” — Bondor József, BFT VB elnökhelyettes, 1963. március 20.
“Valamit kellene csinálni, mert a fővárosi tanácsnak jó lenne tudni, hogy abból a globális számból, amely a 15 évre szóló tervben bennefoglaltatik, mi lesz a részesedése. Tudniillik a helyzet az, hogy évekkel előbb kell már előkészíteni az építkezést. Ahhoz, hogy a lakótelepek helyét előkészítsük, kb két év szükséges. Azonkívül az új típusterveket is elő kell készíteni a harmadik ötéves tervhez. A jelenlegi tervek azért sem megfelelők, mert a 40 négyzetméter helyett 53 négyzetméter lesz a lakások alapterülete.” — Bondor József, BFT VB elnökhelyettes, 1963. augusztus 10.

Így érkezünk el 1964-hez, amikor elfogadják Kispest központjának és környékének részletes rendezési tervét és jelentést adnak Budapest lakásépítésének helyzetéről a BFT VB-ben (lásd az 1. részt). Ezekben láthatjuk, hogy nincs konkrét típusterv megnevezve Kispest esetében, bár említik, hogy a “rendelkezésre álló típustervek alkalmazásával” építenék meg. Az 1965. április 9-i MSZMP BP VB és BFT VB közös ülés előterjesztésének 12. oldala szerint:

“A III. ötéves tervben végrehajtandó budapesti lakásépítés előkészítése nem mondható sikeresnek annak ellenére, hogy a Fővárosi Tanács és a Budapesti Pártbizottság a lakások telepítési javaslatát még 1962 szeptemberében elfogadta. […] Az OT és az ÉM a megadott irányszámot több ízben változtatták. Először 60.000, majd 45.000 és legutóbb 34.000 db, állami lakás építését irányozták elő. Végleges jóváhagyott lakásépítési tervszám még ma sincs. 1964. őszén az ÉM módosította az 1962-ben kiadott tervezési irányelveket. Ennek következtében az addig elkészült típustervek alkalmatlanokká váltak és uj típusterveket kellett készíteni. A szovjet házgyár által termelt lakások, valamint az ötszintes blokkos lakóépületek típusain kívül ma sem rendelkezik a főváros a további szükséges tipustervekkel. További bizonytalanság van a magasházak számának és építési technológiájának rendezésében is.”

A budapesten elérhető két típusterv

Ekkor írják le az előterjesztésben, hogy a 15 éves lakásépítési terv célkitűzéseit Budapesten nem lehet teljesíteni az építőipari kapacitások miatt. Vitáznak a típustervekről is:

“A 12.oldal utolsó előtti bekezdése azt mondja, hogy a főváros ma sem rendelkezik a szükséges típustervekkel - két lakástipus kivételével. Kérdésem: az utóbbi években a népgazdaság nagy erőt fordított a típustervek készítésére, - mi az oka annak, hogy nem állnak rendelkezésre típustervek, és ki a felelős ezért?” — Rózsa László, UVATERV mérnöke, BFT VB tag
“A típustervek vonalán bizonyos mértékig lemaradás van, a technológia nem végleges egyeztetéséből és eldöntéséből kifolyólag. A magasházak, a középmagas épületek technológiája, amely épületek nem házgyárban készülnek, nincs még egyértelmüleg lezárva. Az ÉM azt mondja, hogy a főváros néhány héten belül megkapja a technológiai előírásokat és akkor ki lehet majd alakítani ezekre a véglegesen meghatározott technológiákra a végleges típusterveket. A szovjet házgyár technológiája és arra a típustervek megvannak. A II. Ötéves tervben zömében használt középblokkos - földszint + 4 emeletes - épületek típusterve és az öntöttbeton-pontházak technológiája megvan. A további típustervek technológiája a tervek végleges eldöntésekor lesz jóváhagyva, nem általunk, hanem az ÉM típustervező intézete által.” — Szilágyi Lajos, a BFT VB Városrendezési és Építészeti Osztály osztályvezetője (hivatali szervezete tagja) válasza, amelyben kitér a poligonos és a házgyári építkezés gazdaságosságára is

Pedig még ígéretet is kaptak az ÉM-től, hogy 1964. év végéig elkészíti a harmadik ötéves terv típusterveit. Ez nem jött össze a fentiek tükrében. Látni lehet más korabeli terveknél is (XIV. ker. Kacsóh Pongrácz úti szövetkezeti lakótelep beruházási programja, XX. ker. beruházási programja, XXI. Csepel városközpont beruházási programja), a fentebb említett két típustervet:

Vagyis vélhetőleg ezekre gondoltak a kispesti részletes rendezési tervben és az I. ütem beruházási programjában 1968-ban, bár utóbbiban pontházak már nem szerepelnek! Érdekesség, hogy az a Pomsár János tervezte a 167-es jelű pontházat, akihez kötődik Kispest városközpont I. ütem beépítési terve is (e díj felterjesztés alapján). További hasznos információ, hogy “a hatályban levő típustervek jegyzékét teszi közzé a minisztérium [ÉM] a lap [Építésügyi Értesítő] 50. számában a 84/1961. számú közleményben” (Műszaki Élet, 17. évfolyam, 1. szám, 1962. január 4.). Innen eredhet az 1961 vagy csak 61-es utótagja a típusjelnek.

Ötéves lakásépítési tervek

Harmadik ötéves terv

1966. március 7-én fogadta el BFT a főváros III. ötéves tervét. Érdemes az alábbi részt idézni, mert később hasznos információ lesz:

“A tervidőszak kezdetekor már termel az I. hazai házépítő kombinát, melynek terméke a kelenföldi, majd az óbudai lakótelepeken kerül elhelyezésre. A II. számú un. “Larsen-Nielsen” házgyár belépésével 1968. III. negyedévében számolunk. A tervidőszak II. felében a III. számú házépítő kombinát is üzembe lép. A két utóbbi házgyár a pesti oldalon lévő lakótelepeket látja majd el nagypanel elemekkel. Így a III. ötéves tervben már döntően korszerű - paneles, blokkos és öntött - építési technológiával építjük e lakótelepeket.”

A fővárosi III. ötéves tervben Kispest nincs említve és mint tudjuk, még az 1967. május 5-én tárgyalt (az 1. részben ismertetett) budapesti lakásépítési problémák IV. ötéves lakástelepítési javaslatában sem jelenik meg. Ugyanezen év, 1967. szeptember 25-én tárgyalt IV. és V. ötéves tervi lakásépítési javaslatban már megjelenik (lásd 1. részt).

1. sz. melléklet: A IV. és V. ötéves terv lakástelepítési javaslata, a VI. ötéves tervre való átnyúlással

Az 1968. december 4-én elfogadott kispesti I. ütem beruházási programjában tényleg csak blokkos technológiájú, földszint + 4 emeletes épületekkel találkozunk, viszont már csak 525 lakással! Konkrét típusjel itt még nincs megemlítve.

Negyedik ötéves terv

Így érünk el az 1969-es évre. Ekkor, 1969. június 25-én tárgyalja a BFT VB a jelentést a IV. és V. ötéves lakásépítési terv előkészítéséről. Ebben visszaköszön az előbbi lakástelepítési táblázat, de egy újabbat is kapunk, távoli kitekintéssel:

2. sz. melléklet: Az Általános Városrendezési Terv lakásépítési elgondolásai táblázatos összeállításban

Van azonban egy furcsa megállapítás: a IV. ötéves terv lakástelepítési javaslatának táblázatában az szerepel, hogy Kispest városközpont esetén a részletes rendezési terv szerint építhető lakásszám 11700! Holott ilyesmi nincs is benne említve! Ezért kell majd megszereznem a térképet és a makett fotóját, amire hivatkoznak akkor a jegyzőkönyvi részben. Akkor nincs mellékleve, ellenben itt! Lakásépítési területek részletes rendezési tervei és telepítési modeljei részben, rengeteg térkép és fotó illusztrálja a javaslatot, de Kispest nem szerepel köztük!

Fontos részlet még a technológiákról:

“A negyedik házgyár 1972-ben tervezett belépésével további 6000 összesen mintegy 48000 panelos lakás építhető. A BULAK korszerű öntött technológiával BVM panelek szerelésével, a blokkos és hagyományos technológia alkalmazásával 19000 lakás kivitelezését vállalta.”

Elérünk 1970-be, amikor 1970. december 23-án tárgyalja a BFT VB a jelentést a IV-V. ötéves fővárosi lakásépítési program előkészítésének helyzetéről. Ennek előterjesztése az alábbi részekre oszlik:

• területi megoszlás
• kivitelezési kapacitás
• a tervezés helyzete

“Úgy számolunk, hogy az 1970. évi tervezési feladatok végrehajtása elméletileg egy kb. 850 fős tervező vállalat teljes létszámát veszi igénybe.”

• területfelszabadítások helyzete
• beruházások előkészítettsége
• bruttó lakásköltségek alakulása
• magánerős építkezések
• a 91.000 lakás kapacitáshelyzete (59.850 lakás építésére elegendő, megoszlás közölve)
• alapközművek, alapközutak
• az V. ötéves lakésépítési program előkészítése

A mellékletek közül az alábbiak érdekesek:

• 4. sz: A FŐBER IV. ötéves komplex lakásépítési programja. Újonnan induló munkák között Kispest, ahol a 600 db lakás kivitelezője a BULAV.
• 12. sz: A FŐBER 1972. évi komplex lakásátadási programja. A BULAV 60 db lakást ad át Kispesten.
• 16. sz: Javaslat az V. ötéves terv lakásépítési területeire. Kispesten 6000, a fenti 3000-rel szemben!

A jegyzőkönyvi részből az alábbit érdemes kiemelni:

“A tervezéssel kapcsolatban! Ez év tavaszán az ÉVM-ben Szabó elvtárs elosztotta a vállalatok között a tervezési kapacitást. Meg lett határozva, hogy a Típustervező, a Lakóterv, a BUVÁTI melyik területnek a tervezője.” — Heincz Mihály, BFT VB Városrendezési és Építészeti Főosztály vezetője

1971-ből nincs említenivaló, csak visszautalok az 1. részben tárgyalt általános rendezési tervre, aminek felülvizsgált változatát ekkor hirdették ki. Ekkor már tudható, hogy Kispesten akarják a dél-pesti városrészközpontot kialakítani. Az 1968-as kerületi településfejlesztési terv szerint a lakásépítést itt “kb. 10.000 - 12.000 lakás nagyságrendben intenzív beépítésű korszerű házgyári épületekkel kell megvalósítani”. Ennek a fentebb közölt 11700 - 600 = 11100 tervezett házgyári lakás megfelel.

Ötödik ötéves terv

1972. április 12-én tárgyalják az V. ötéves terv lakásépítéssel kapcsolatos teendőit.

“A harmadik koncentrációnak az észak-déli metróvonal építés alatt álló déli szakaszára kapcsolható telepítések tekinthetők. Ezeket a várospolitikai szempontból is fontosnak tartott területeket, annak ellenére is szerepeltetjük a kimutatásban, hogy ezek építésével ott, ahol a táblázat technológia rovatában x jel szerepel, a Főber jelenleg nem ért egyet.”

Az V. ötéves terv lakástelepítési javaslata

Mellékelték az előterjesztéshez az anyagban hivatkozott 1971. októberében kidolgozott három telepítési javaslatot (I, II és III). Mellékleve van a Lakástelepítési javaslat az V. ötéves tervre térkép is. Ábrázolja az egyes ötéves tervekben építendő lakásszámokat, közmű és vasúti vonalakat. De miért is tárgyalják az V. ötéves terv kezdete előtt 4 évvel a javaslatot? Megválaszolják:

“Egy nagyobb építési terület műszaki-gazdasági előkészítése általában 4-5 évet igényel ahhoz, hogy a kivitelező vállalat az építkezést megkezdhesse. Olyan építési területeken, ahol bonyolult közművesiíési, vagy közlekedési problémák adódnak, ez az előkészítési idő még 2-3 évvel hosszabb lehet.”

A lakástelepítési javaslat részei:

1. A lakásépítés és bontás mennyiségének számításba vétele az V. ötéves tervben
2. A lakáshelyzet várható alakulása az V. ötéves terv időszakában
3. Az V. és VI. ötéves terv összefüggései

“Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a VI. ötéves terv időszakában a rekonstrukciós városépítés válik uralkodóvá, és e feladatok nagyobb része a belső pesti városrészekben jelentkezik. E városépítési feladatok megvalósítására az V. ötéves terv első évében elő kell készíteni alkalmas technológia, illetve építőipari kapacitás kifejlesztését.”

4. Az V. ötéves terv lakástelepítési javaslatának állandó része

“A telepítési javaslat állandó részében 17 építési terület szerepel, melyeken összesen 59.000 lakás, 18.400 lakás bontásával építendő. E vonatkozásban a szanálási arány 31,2 %. Az építési területekre vonatkozó területismertető műleírásokat külön mellékletben csatoljuk, de az állandó részbe való beiktatás indokoltságát minden egyes építési területre vonatkozóan itt is röviden összefoglaljuk:”
“XIX. Kispest központ rekonstrukciója a IV. ötéves terv végén kezdődik. Az észak-déli gyorsvasút kiépitése indokolja, hogy a rekonstrukció gyorsabb ütemben folytatódjék.”

5. Az V. ötéves terv lakástelepítési javaslatának változó része
6. A telepítési javaslatok összefoglaló értékelése

Ezt követik a területismertető műleírások, amiket a BUVÁTI I. Városrendezési és Városgazdasági Irodáján készítettek még 1971. októberében. Ez Kispest esetében 3 oldalas anyag, mely az alábbi pontokból épül fel:

• Általános tervi sorszám: 40
• A terület megnevezése: XIX. Kispest központ.
• Elhelyezkedés.
• Tervellátottság. (“Néhány tömbre beruházási program, a rekonstrukció teljes területére részletes rendezési terv készült. Ez azonban átdolgozásra szorul.")
• Tecnológiai lehetőségek. (“A terület beépítése a II. házgyár termékeivel van előirányozva.")
• Városszerkezeti és fejlesztési indokolás
• A lakasépítés feltételei. (Szanálás, vízrendezés a magas talajvízszint miatt.)
• Úthálózat, közúti csomópontok. (Üllői út szélesítés, városközponti csomópont)
• Tömegközlekedés. (M3 metró Kispest-Lőrinci meghosszabbítása távlatban)
• Közművek. ("[A vízhiányon] Csak abban az esetben lehet segíteni, ha eredményesek lesznek a megkezdett Csepel-szigeti kutatások. Az újonnan feltárt vizet, a termelő teleptől egészen Kispestig, egy új főnyomócsövön keresztül kell eljuttatni.")
• Összefoglalás. (Táblázat a fentebb ismert számokkal.)

“Kispest kérdésében a FŐBER is egyetért. Nincs FŐBER-ellentét. Volt egy olyan tárgyalási fázis, elsősorban a kapacitás és közmű vonatkozásában, hogy Dél-pestre egyáltalán ne telepítsünk. Bennemaradt egy ilyen kereszt [az X]. Azért említettem a szóbeli kiegészítésben, hogy ők is egyetértenek, mert a Metró építésének irányába esik, a II. sz. Házgyár közelében, minden indok megvan tehát arra, hogy ezt a rekonstrukciót folytassuk.” — Heincz Mihály, BFT VB Városrendezési és Építészeti Főosztály vezetője válasza az előterjesztés 1972. április 26-i tárgyalásán

Ugyanezen év, 1972. október 5-én tárgyalta az MSZMP BP PB a fenti anyagokat “A Bp. VB jelentése az V. ötéves terv budapesti lakásépítés előzetes programjáról” tárggyal. És érdekesség, hogy történtek módosítások. Például a 2. sz. melléklet táblázatában már IV. számú házgyár van megjelölve technológiaként és a közművesítés kezdetének 1973. Továbbá az V. ötéves tervi lakásépítés a korábbi 3450 helyett 6750!

2. sz. melléklet: Az V. Ötéves terv lakástelepítése céljára számításba vehető területek

A 4. sz. táblázatban A IV. ötéves tervben felépíthető lakások területenkénti bontásban, olvashatjuk, hogy az eredeti IV. ötéves terv szerint (tehát az I. ütemben) Kispesten 600 lakás épülne meg, de kapacitás és pénzügyi helyzet miatt ez 510-re mérséklődött.

Hogy ez mivel magyarázható? Talán az alábbi részlettel az előterjesztésből:

“Az észak-déli metró vonal déli szakaszára kapcsolható telepítések /:Kispest városközpont, Kőbánya-Újhegy, Lőrinc város központ, Lőrinc Állami telep:/ nagyságrendjét közmüvesitési nehézségek határolják be.”

Az 1973. február 28-i és az 1973. december 5-i BFT VB ülésen tárgyalt V. ötéves tervi jelentések és javaslatok már csak a II. ütemre vonatkozó adatokat tartalmaznak, így ezek már a cikksorozat 3. részében olvashatóak. Furcsa, hogy nem találtam ilyen részletességű javaslatokat, feladat ütemezést a IV. ötéves terv, és így az I. ütem tekintetében. Az eddigiek után érkezünk el az I. ütem módosított (általam inkább valódinak mondott) beruházási programjához.

I. ütem egyszerűsített beruházási program 1968

Megismétlem az 1. részben olvasható részt az I. ütem beruházási programjáról. 1968. december 4-én tárgyalta a BFT VB a városközpontok építését a XIX. és a XXII. kerületben. Ez voltaképp a kispesti I. ütem beruházási programja. A 4 oldalas előterjesztés elején terület lehatárolás, szanálási statisztikák szerepelnek. Ezután az építendő lakások építési techológiáit és szobaszám statisztikáit részletezik. A kapcsolódó létesítmények megnevezése után a beruházás költségeit taglalják. A határozatban közlik, hogy “hogy a műszaki kiviteli tervek birtokában hozzanak döntéseket a magasházak építése ügyében és a költségek véglegezése, valamint a lakásépítkezések ütemezése tekintetében.” A lényeg, hogy ebben 525 lakás szerepel, blokkos technológiával. A technológia részletezésnél látszik, hogy a 3 db belső udvaros épületről van szó (amelyek két részből állnak). Ez fog bővülni további épületekkel a módosított beruházási programban.

Aztán megtörtént az első kapavágás. 1972. október 12-én tartották a kispesti rekonstrukció, vagyis a lakótelep alapkőletételi ünnepségét, melyről a másnapi újságok számoltak be. (Fentebb fotó a Magyar Hírlap-beli hírről.) A rekonstrució programjáról szóló emlékokmányt (az alapkőletételi dokumentumot) az alábbi személyek írták alá:

• Németh Károly, MSZMP PB tag, budapesti pártbizottság első titkára (Wikipédia, Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
• Molnár Endre, XIX. kerületi pártbizottság első titkára
• Szépvölgyi Zoltán, fővárosi tanács elnöke
• Virágh Ferencné, XIX. kerületi tanács elnöke (rövid életrajz)

Továbbá számomra érdekes, ezért említem meg, hogy az ünnepségen részt vett a fenti személyeken kívül Varga Gyula (rövid életrajz, fotó), a Zala megyei pártbizottság első titkára, aki Kispest testvérmegyéjét, Zalát képviselte.

I. ütem módosított beruházási program 1973

1973. december 19-én tárgyalta a BFT VB XIX. ker. Kispest lakótelep I. ütem módosított beruházási programját. Hivatkozik az 1968. december 4-i egyszerűsített beruházási programra. Hogy miért csak egyszerűsített, arra a következő rész ad választ:

“[…] a jóváhagyó határozat kimondja, hogy a költségelőirányzat előzetesnek tekintendő, annak véglegezáse a kiviteli tervek birtokában történjék meg. A kiviteli tervek nagyrészt elkészültek, így most már lehetséges és szükséges a beruházási program költségeinek véglegezése, illetve a program módosítása.
Időközben döntés született arra, hogy az I. ütemként kezelt beruházási program egészüljön ki még mintegy 300 lakással — melyeket a IV. sz. Házgyár termékeiből építenek fel — és egy 150 fh-es óvodával. A lakásszám így 822-re nő.”

Miután a kiviteli tervek elkészültek, lehetőség volt ezen módosításra. Ezen előterjesztés előtt már módosítottak a részletes rendezési terven is, a változásokat az alábbi táblázatban foglalom össze:

A bontandó lakások jellemzőit a 2. sz. melléklet tartalmazza. Megszűnik ezeken kívül 41 db üzlet és 22 db kisműhely is. A 822 építendő lakás megoszlása technológia szerint:

Miért váltottak blokkról alagútzsalus technológiára? Erre ad választ a 2. sz. melléklet: “A kiviteli kapacitás biztosítása érdekében kellett ezt a közismerten drága technológiát alkalmazni. A IV. sz. Házgyár termékei […] jelenleg a legköltségesebbek a négy budapesti házgyár közül." Ezek a költségnövekedést is részben magyarázzák. Ezen mellékletben indokolják a tervezett autóparkoló számot, ami hivatkozott országos előírások alapján három lakásonként 1 db (ami később emelésre kerül). Ezután táblázat foglalja össze a szobaszám megoszlás és az átlagos mutatók változását a tervek között. A lakástípusokról érdekes indoklás:

“A tájolási és városképi viszonyok miatt a IV. sz. Házgyárból csak az u.n. “A” típusok telepíthetők.”

Ez hogyan is értendő?

“Ez úgy értendő, hogy a IV. Házgyárnak csak két típusa között lehetett választani. Átmenő lakásokra csak ez a típus alkalmas. Ha azonban alaprajzát nézzük, tulajdonképpen másfélszobás lakások.” — Polónyi Károly, BFT VB Városrendezési és Építészeti Főosztály megbízott főosztályvezető. További cikkek a Lechner Tudásközpont oldalán: A déli part alkirálya I, II.

“Megint szeretném hangsúlyozni, hogy az esődleges cél: az emberekről való gondoskodás egy lakás esetében és azt kell hogy kiszolgálja minden szervezet. Nem lehet tehát fordítva csinálni: hogy azért, mert a városépítők valamikor elfogadták a hurkákat, azokat most nem szabad megváltoztatni, és így rossz lakásokat vagyok kénytelen odatenni. Ezen a szemléleten kell változtatni.” — dr. Reischl Antal, BFT VB tag, egyetemi tanár a BME ÉPK Lakóépülettervezési Tanszékén

Az előterjesztés lakások felszereltségéről szóló részében pedig:

“Valamennyi lakás beépített szekrénnyel és konyhabútorral készül, a lakások fűtése az épületek tetején elhelyezett gáztüzelésű kazánból történik. A 32-82/1973 MT sz. határozat végrehajtásaként a IV. sz. Házgyár paneljeiből itt épülő lakóházak fűtését is tetőkazános megoldással kell biztosítani, ezért a kísérleti jellegre való tekintettel a lakásokat bérlakásként való elosztásra javasoljuk.”

Létesítmények

Majd pedig a kapcsolódó létesítményekről olvashatunk összehasonlítást (megtartom a kategóriákat). Mit terveznek építeni?

• oktatás:
  • óvoda: 150 férőhely (ma: Kispesti Arany Óvoda)
• egészségügy:
  • bölcsőde: 60 férőhely (ma: ?)
  • gyógyszertár: 290 m2 (ma: BENU Gyógyszertár Budapest Apolló)
• kereskedelem:
  • ABC: 642 m2 (ma: Red dragon üzlet, korábban Spar, előtte Plus)
  • virágbolt: 60 m2 (ma: Virágért Encián Virágbolt, 1191 Budapest, Üllői út 257.)
  • dohánybolt: 30 m2 (ma: ?)
  • KERAVILL: 300 m2 (ma: talán a használt ruhabolt és a műszaki bizományi bolt helyén?)
• szolgáltatóipar:
  • fodrászat: 140 m2 (ma: Egység Fodrász Szövetkezet, családi fodrászat, kozmetika. Érdekesség, hogy megtalálhatóak már az 1972-es Budapesti Szolgáltató Ipari Szövetkezetek Szövetségének alapszabálya I. sz. mellékletében, mint a Szövetséghez tartozó szövetkezet.)
  • textiltisztító: 250 m2 (ma: Hattyú Textil és Ruhatisztítás, röviden Hattyú Kispest, 1191 Budapest, Üllői út 255.)
  • GELKA: 280 m2 (ma: talán a Pátria papírbolt?)

A lakásépítés menetrendjével kapcsolatban pedig az tudható meg, hogy a teljes befejezést 1977-re tervezik.

Lakásátadás és a pénzügyi felhasználás éves ütemezése

Vita az egyszobás lakásokról

A jegyzőkönyvben főképp az IV. házgyár egyszobás lakásairól megy a kimerítő vita. Reischl Antal nem fogadja el a beruházási programot Polónyi Károly következő mondatai után (kivonatolva):

Polónyi: 17.64 m2-es, ami önmagában úgy másfélszobás, hogy van egy étkező-konyha, 2.26 m2-el. Csak a végszekciókon van hozzá egy 6 m2-es második szoba.
Reischl: E megjegyzés után nem javasolom elfogadni ezt a beruházást. Eszerint az ilyen lakásoknak a szobája nem éri el a minimális 18 m2-t. A IV. Házgyárnak bizonyosan van olyan típusa, amelyben nem szerepel ez a kis lakás. Tessék tehát módosítani ezt a beépitési formát.
Sallai Mihály (a FŐBER igazgatója): 37 m2 az egy szobás teljes alapterülete, 62.5 m2 a két és félszobás. […] Egyébként az ÉVM által kidolgozott típus.
Reischl: Amelyet az ÉVM, mint egyszobást hagyott jóvá, azt nevezitek másfélszobásnak.
Elnök (Kelemen Lajos, a kivonatos jegyzőkönyv szerint): Ha 6 m2 felett van, félszobásnak minősül. Ez van a jogszabályban. Egy személy elhelyezésére. 9 m2 felett: két személy. Ezt a jogszabályt nem mi hoztuk. Tudomásul kell vennünk.
Csehik Ferencné (V. kerület tanácselnök): De azért nem olyan egyszerű, mert hozzátartozik, hogy milyen a konyha. Ha pl. a konyha étkezésre nem alkalmas, akkor a félszoba: étkezőhelyiség, ott már senkit sem lehet elhelyezni. A gyakorlatban is látom.
Reischl: Ezt a típust nem lehet másfélszobásnak nevezni. /Mutatja a rajzon/. Áll egy 17.64 m2-es lakószobából és egy konyhából. A konyha nem hálófülke.
Elnök: Az étkező-konyha 7.25 kvadrát. Étkezőkonyhának megfelel.
Csehik Ferencné: Nézd meg a gyakorlatban.
Elnök: Nyolctagú családnak mindenesetre kicsi.
Reischl: Háromtagú családnak is kicsi. Más típusa nincs a házgyárnak?
Kőmíves István (tanácselnök helyettes): Itt most mi minden egyes program tárgyalásán hiába ostorozzuk önmagunkat. Csak azt szeretném mondani, hogy mindaz igaz, amit itt a Végrehajtóbizottság tagjai mondanak, de ezzel az igazsággal szemben áll a 420000 forint [átlagos lakásköltség], áll az 52 négyzetméter [átlagos lakás alapterület] és áll a 47000 lakás [IV. ötéves tervi cél]. Különben ki kell mondani, hogy nem 47000 lakást kell építeni, hanem csak 43000-et, az azonban nem létezik, hogy minden követelmény tartható legyen.
Reischl: […] magunk rontottuk el a helyzetünket, mert itt most az sül ki, hogy nagyobb átlag lakás alapterület mellett rosszabb lakásokat fogunk megépíteni […] Nem akarok itt belemenni a részletekbe, de nevetséges dolog, hogy az egyszobás lakás előtt van egy óriási nagy loggia. […] Kelenföldön azon veszekedünk a lakókkal, hogy ne építsék be a loggiájukat. Mit csináljanak szegények, ha mi nem adunk nekik alapterületet, de odatesszük eléjük az óriási loggiát. A terv elemi hibákkal van teli és ezeket mi gátlástalanul tudomásul vesszük és építjük drágább pénzért, mert szeretném azt is közölni, hogy mindezek mellett ezek a lakások még drágábbak, mint az I-III. sz. Házgyár lakásai. Én nem valami lehetetlenséget kívánok, én a pénz sokkal logikusabb és következetesebb felhasználását kívánom.
Fajkos Aladárné (BFT VB titkár): […] a jelenlegi rendszer szerint az ÉVM hagyja jóvá a terveket [mert kb. 200 lakás építése felett megvan erre a joga], a házgyári sablonokat, a kivitelező vállalatok az ő kezében vannak, gyakorlatilag a főváros csak azt kaphatja, amit az ÉVM ad.
Polónyi: […] bennünket nemcsak az ÉVM köt, hanem kismillió norma, szabvány, egészségügyi és egyéb előírás.
Elnök: Kétféle döntés lehetséges most. Vagy elfogadjuk ezt az előterjesztést így, vagy levesszük a napirendről és jön vissza az eredeti program.
Kőmíves: El lehet fogadni az eredeti programot. Benne van az előterjesztésben, csak nincs kapacitás rá.
Elnök: Egy-kettőnket fegyelmi elé fognak állítani, hogy a IV. sz. Házgyár termékeit nem tudjuk elhelyezni.
Virágh Ferencné (XIX. kerület tanácselnök): […] Állandóan munkáspolitikáról beszélünk, a fizikai dolgozók segítéséről, ugyanakkor tényleg a peremkerületekben sorban az a helyzet, hogy újabb nehéz helyzetet teremtünk kulturáltabb formában.
Reischl: [A főváros] a kormány biztosította anyagi lehetőségek keretein belül kényszeríti a házgyárakat jobb típusok létrehozására. Tehát nem arról van szó, hogy több pénzért menjünk a kormányhoz, hanem a milliárdokat, amit felhasználunk, ne kényszerhelyzetbe hozottan kelljen elkezdeni. Tehát ezt tudomásul veszem azzal a feltétellel, hogy záros határidőn belül hozzák ide a IV. sz. Házgyár összes típusait, amelyekből a VB ki tudja választani, hogy melyik típusok azok, amelyeket hajlandó a jövőben megrendelni.
Elnök: Az 1. napirendnél döntöttünk, Sallai elvtárséknak be kell hozni márciusban a típusokat, helyes, ha nem döntünk még egyszer. […] Javasolom, fogadjuk el [ezt a beruházási programot], a II. ütemnél visszatérünk annak függvényében, amikor ismertek lesznek előttünk az V. ötéves terv irányelv-számai a négyzetmétert illetően. [És elfogadták.]

Típusterv választék

Oh, mi is ez a márciusi típusterv választék átnézés? Rákerestem ebben az 1. napirendben.

Elnök [Szépvölgyi Zoltán]: Azt javasolom, hogy a következő ötéves terv időszakára, szánjunk időt arra, hogy nézzük át egyszer a lakástípusokat. Soha nem néztük meg. Hozzák ide, tegyék dossziéba, adják meg az összes lakástípus terveit, hogy át tudjuk azokat nézni. Azután írják mellé, melyikből mennyit szándékoznak a következő ötéves terv időszakában építeni. Márciusban kellene megcsinálni, amikor visszajön a következő ötéves lakástelepítési terv végleges javaslata. […] A jövőben nem lehet rábízni sem a tervezőkre, sem a FŐBER-re, hogy ők döntsék el, hogy adott esztendőben milyen típusú lakást, hol építenek. Ennek következménye az, hogy többször vissza kell adni a beruházási programot, mert egyik lakótelepen sokkal nagyobb, a másikon sokkal kisebb lakások épülnek. […]

És a határozat is megszületett: a BFT VB 755/1973. sz. határozata utasítja a Terv- és Közgazdasági Főosztály vezetőjét (dr. Viszkei Mihály), valamint a FŐBER igazgatóját (Sallai Mihály), hogy az összes lakástípust terjesszék a Végrehajtó Bizottság elé, feltüntetve, hogy az egyes típusokból az V. ötéves tervben hány lakás építése van tervezve. Határidő: 1974. március 31. A Terv- és Közgazdasági Főosztály a határidő módosítását kéri, amit elfogad a BFT VB 392/1974. sz. határozatában. Tovább tolják a határidőt az 583/1974. sz. határozatban 1974 december 31-re. Majd pedig az 1975. január 22-i ülésen:

“A Terv- és Közgazdasági Főosztály a határozat végrehajtásáról a következőket jelenti: a Végrehajtó Bizottság határozatának megfelelően összeállították azt a tervgyűjteményt, amely magában foglalja az V. ötéves tervidőszakra előirányzott házgyári lakásfajták műszaki terveit, alaprajzait. Elkészült továbbá az az előterjesztés tervezet, amelyet a lakástípusokkal együtt a Végrehajtó Bizottság elé kíván terjeszteni. […] Tudomására jutott a Főosztálynak továbbá az is, hogy a fővárosi katalógusokban lévő tervfajták nem mindegyike tervezhető. Az ÉVM által felülvizsgált, ill. újabban ajánlott lakásfajták viszont még fővárosi állásfoglalást és hatósági egyeztetéseket igényelnek. Az említettek figyelembe vételével a Terv- és Közgazdasági Főosztály javasolja a 755/1973, a 392/1974, ill. 583/1974. sz. határozat hatályon kívül helyezését.”

Ez meg is történt a BFT VB 3/1975. sz. határozatával. Próbáltam megtalálni ezt a tervgyűjteményt a Hungaricana-ban, de nem sikerült. Viszont a FSZEK-ben fellelhető: Az V. ötéves tervben Budapesten építhető házgyári lakóépületek sorozattervei. (Összeállította: Garai László, Szvoboda Imréné, közreadja a FŐBER, Bp., 1976)

Feljebb láthattuk, hogy áthúzódott az I. ütem lakásépítése az V. ötéves terv idejére. Erre az időszakra vonatkozóan az 1975. október 29-i BFT VB ülésen tárgyalt A főváros V. ötéves lakástelepítési és lakásépítési tervében találunk táblázatot. A 8. sz. mellékletben, Az állami célcsoportos lakásépítés előkészítettsége, a tervezett lakásszám éves ütemezése táblázatban láthatjuk, hogy 1976-ban 120, 1977-ben 198 lakást terveztek építeni, ami együtt adja a fentebb látható 318-at. Így a lakótelep I. ütemének befejezése 1977-re volt időzítve.

1974. június 12-én tárgyalták a XIX. Kerületi Tanács VB beszámolóját, ami kitért a város rekonstrukcióra. Rövid összefoglalót ad az I. ütem alakulásáról és jelen állásáról és bár nem nevezi meg, de a II. ütem tervpályázatáról is ír. Ezt 1973-ban írták ki, amiről a Magyar Nemzet 1973. július 28-i száma is beszámol. 1974-ben hirdettek győztest a 17 db pályamű közül. Érdekesség a mellékelt térkép, amelyet lejjebb közlök.

Jelentés az I. ütem befejezéséről 1982

Az I. ütemről érdemi információt ezt követően a befejezéséről szóló beszámolóban lelhetünk fel, ami viszont kitűnő összefoglalását adja a folyamatnak. 1982. június 9-én tárgyalták BFT VB-ben Beszámoló jelentés a XIX. ker. Kispesti lakótelep I. és II/A ütemek kivitelezésének befejezéséről címen.

“Budapest I. 15 éves lakásépítési koncepciójával összhangban került kijelölésre és elfogadásra a XIX.ker. Kispesti városközpont rekonstrukciója. A 11407 db új lakást magába foglaló városrész több építési ütemben valósul meg. A Vöröshadsereg út déli oldalán a Hunyadi, Ady, Corvin krt. és Vöröshadsereg utcák által határolt mintegy 30 ha-os területen két különálló beruházásként épült meg a lakótelep I. és II/A üteme, melyek mind területileg, mind közmű-, út és parkosítás szempontjából szervesen összefüggnek.”

Előkészítés

“Az I.ütem előkészítése a konkrét kivitelezési munkák megkezdéséig rendkívül hosszú időt vett igénybe. A beruházás programja és engedélyokirata mind a megvalósítandó naturáliák, mind a költségek tekintetében 1965 és 1977. évek között többször módosult.”

Ezt foglalja össze az alábbi táblázat:

Nekem nem stimmel egy-két dátum, de hagyjuk, a lényeg, hogy a pontokat azonosítja.

Megvalósítás

Résztvevő vállalatok:

• lebonyolító: Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat
• tervezők:
  • Budapesti Városépítési Tervező Vállalat
  • Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Válallat
  • Mélyépítési Tervező Vállalat
• generálkivitelezők:
  • 504 db lakás : Budapesti Lakásépítő Vállalat
  • 320 db lakás (a folytatás): 43. sz. Állami Építőipari Vállalat és Mélyépítő Vállalat

A kivitelezés 1972. második félévében kezdődött. A BULAV 1975. év végéig az 504 db lakást és a félépítményi kapcsolódó létesítményeket átadta (óvoda: 1978). A 43. sz. ÁÉV kivitelezésében 1977. év végére készült el a 320 db lakás. Kivitelezési időtartama 77 hónap volt. A épülettípusokról összefoglalót közölve:

“A BVTV által tervezett — alagútzsalus technológiával épülő — lakóházak a Főváros legszínvonalasabb új épületei közé tartoznak. Az épületek belső udvarának kialakítása, a nagyméretű loggiák esztétikus környezetet biztosítanak az ott lakóknak. Az Ü1-Ü2 üzletházak megjelenése — melyekben a felépítményi kapcsolódó létesítmények nyertek elhelyezést — a Vöröshadsereg útjáról városképileg kedvező. A LAKÓTERV által tervezett épületek telepítésénél már az új tervezői koncepció érvényesült, melyet részletesen a II/A ütem értékelésénél fogunk ismertetni.”

Ennél jobb végszót én sem tudnék adni. Láthattuk, hogy milyen nehézségekkel indult a kispesti lakótelep építése és hogyan illeszkedett az országos és budapesti lakásépítési tervekbe. Az I. ütemhez szervesen kapcsolódó II/A ütemről és a folytatásáról, a lakásépítési program kiteljesedését jelentő II/B ütemről a következő részben olvashatunk.