Kispest lakótelep, 3. rész. A II/A ütem

Ahogy a 2. rész végén olvashattuk, a kispesti lakótelep építésének I. és II/A üteme szervesen összekapcsolódott, ezt elhelyezkedésük nagyban magyarázza. De igaz ez valamelyest a folytatólagos II/B ütemre is, hiszen az építkezés menete ezt megkívánta. Ebben a részben a II. ütemmel és a lakásépítési tervekben való megjelenésével foglalkozok. Építését az V. ötéves tervben kezdték meg, így tervezését már előtte (1976 előtt) évekkel. Nem kívánok visszanyúlni a kezdeteihez, mivel az túlságosan visszaröpítene az időben: az I. ütem tárgyalásánál megfigyelhetők a változó számok az Ötéves lakásépítési tervek fejezetben.

V. ötéves lakásépítési tervek

Előkészítés

1973. február 28-án volt napirenden a BFT VB-ban a “jelentés az V. ötéves terv lakásépítési terve előkészítése érdekében eddig tett intézkedésekről, javaslat a további feladatokra”. Már részletes ütemezést láthatunk a II. ütem tekintetében, hiszen az I. ütem lakásai a IV. ötéves terv alatt épülnek meg a terv szerint.

1. sz. táblázat: V. ötéves tervi lakásátadási ütemterv

A 2. sz. táblázatban (Területek előkészítésének állása és javasolt ütemezése) a feladatok határidői a következők Kispest II. ütem esetén:

• rendezési terv: 1973. március
• szanálási felmérés: 1973. június
• beruházási program: 1974. október
• kisajátítási dokumentáció: 1974. december

Az 5. sz. táblázatban (V. ötéves tervi lakásépítési technológia meghatározó és kapacitás ütemterve) a IV. sz. házgyár (másnéven BHK IV.) alá van besorolva a kispesti II. ütem az 1. sz. táblázatbeli ütemezéssel. A 7. sz. táblázatban a közművesítés ütemezése olvasható.

Az év végén, 1973. december 5-én tárgyalta a BFT VB újra a fenti témát: Jelentés az V. ötéves lakástelepítési terv előkészítése érdekében eddig tett intézkedésekről, javaslat a további feladatokra. Ebben az érdemi rész az 1973. augusztus 31-i keltezésű, a BUVÁTI Városrendezési és Városgazdasági Irodája által összeállított javaslat. Az eleje már egy érdekes felütéssel indul (A koncentrált lakástelepítés szempontjából számbajövő területek kiválasztása cím alatt), amit muszáj idéznem:

“Az 1965. évben a Városrendezési és Építészeti Főosztály megbízásából a BVTV “A IV. ötéves terv lakástelepítésének matematikai programozása” cimmel tanulmányt készített, amelyben kompjuter segítségével összevetette a lakástelepítés szempontjából számbavehető összes budapesti területeket. E tanulmány továbbfejlesztésével jelölte meg Budapest és környéke általános rendezési terve a koncentrált lakástelepítés céljára fenntartandó területeket. A tervnek 1971. évi kormányhátósági jóváhagyása óta ezeken a területeken építési tilalom áll fenn, illetőleg a IV. ötéves tervi lakástelepítés már a terv alapján történt.”

Milyen kompjuter 😃 lehetett 1965-ben?! Talán egy Ural? Az egyes területek azonosítási módja alatt további háttérinformácóhoz jutunk:

“Az azonosítási számok az általános rendezési terv lakástelepítési tervlapján megjelölt területek sorszámaival azonosak.”

Az I. sz. táblázat az egyes területek részletes értékelését tartalmazza a feltáró költségek és egyéb adottságok figyelembevételével:

“A terület kiválasztásának megkönnyítésére a területeket az ágazati költségek és egyéb, a táblázatban szereplő adatok alapján - különböző vonatkozásban - négy kategóriába soroltuk. Az áttekinthetőség érdekében a kategóriákat grafikusan ábrázoltuk /a tárcsának mennél nagyobb része sötét, a terület annál kedvezőbbnek mutatkozik/.”

A táblázatok nagy mérete és a fejlécek szerkesztésének nehézkessége miatt a Kispestre vonatkozó sort alább listaként közlöm.

I. sz. táblázat kivonat

• Terület megnevezése: XIX. központ
• Az adatok alapjául szolgáló tervfajta: -
• A terület kiterjedése: 114 ha
• Lakásszám:
  • Építhető: 13500
  • Bontandó: 3700
  • Megmaradó: -
  • Összesen: 13500
• Bruttó lakássűrűség (lakás/ha): 105
• 1975-ig épülő lakások száma: - (?)
• V., VI. ötéves terben építhető lakások száma: 13500
• Feltáró költségek (MFt):
  • Közmű: (megfelelő)
    • víz: 182
    • szennyvíz: 75
    • gáz: 29
    • összes költség: 286
    • fajlagos költség (Ft/lakás): 21200
  • Közlekedés: (kedvező)
    • út: 21,0
    • műtárgy: -
    • tömegközl. pálya állomás: -
    • jármű: 68,2
    • összes: 89,2
    • fajlagos (Ft/lakás): 6600
  • Hőellátás: (kedvezőtlen)
    • összes: 484,53
    • fajlagos (Ft/lakás): 40400
  • Villamos energia: (kedvező)
    • összes: 57,15
    • fajlagos (Ft/lakás): 4240
  • Kisajátítás-szanálás (lakó és ipari): (kedvezőtlen)
    • összes: 783,0
    • fajlagos (Ft/lakás): 58000
  • Vízrendezés: - (kedvező)
  • Tereprendezés és kertépítés, alapozás: - (kedvező)
  • Összesen: 1699,88
  • Fajlagosan (Ft/lakás): 126000
• Területen lévő épületek állaga: megfelelő és rossz
• Telekosztás egyedi beépítésre ill. átépítésre: alkalmatlan
• Környezeti ártalmak: (megfelelő)
• Eljutási idő városközpontba tömegközlekedési eszközön (perc): 26 (megfelelő)
• Terület beépítésének indoklása városrendezési szempontból: Budapest délkeleti városrész központjának kialakítása
• Összevont értékelés: (megfelelő)

“Az I. sz. táblázat adatainak figyelembevételével készítettük el a II. és III. sz. táblázatot. A II. sz. táblázat az egy lakásra eső feltáró költségek sorrendjében [Kispest: 22/45], a III. sz. táblázat a legkisebb szanálási arányszám sorrendjében [Kispest: 28/45] tartalmazza az V-VI. ötéves tervben beépíthető területeket. […] A területek előkészítettsége és a felhasználható technológia] mérlegelésével készítettük el a FŐBER közbenjöttével ill. az általuk adott további adatok figyelembevételével javaslatunkat, amelyet a IV. táblázatban /A javaslat/ és alternatívaként az V. táblázatban /B javaslat/ mutattunk be.”

“A IV. házgyár termékeivel beépítendő területek között javaslatunkban XIX. ker. Kispest viszonylag nagy lakásszámmal szerepel. Ezt a városfejlesztés szempontjából tartjuk kívánatosnak. Az alternativ javaslat Kispesten alacsonyabb lakásszámmal, ennek kiegészítésére a XVIII.ker. Vöröshadsereg útja - Lakatos utca környékének beépítésével számol.”

VII. sz. táblázat, kivonat. Az V. ötéves tervi lakástelepítések előkészítéséhez eddig megtett és szükséges intézkedésekről

• Terület: XIX. Kispest központ
• Technológia: IV. (házgyár)
• Építhető lakásszám: 5800
• Terület lehatárolás: kész
• Feltáró vizsgálatok: kész
• Szanálási becslés: 1973.12.
• Döntés és pénzügyi fedezet biztosítás: kész
• Geodézia: kész
• Talajmechanika: folyamatban
• Szanálási dokumentáció: kész
• Részletes rendezési
  • terv: 1973.08. (késés)
  • jóváhagyás: 1973.09. (késés)
• Alapellátás tanulmányterve:
  • közmű: 1973.09. (késés)
• Beruházási program:
  • magasépítés: 1973.09.
  • mélyépítés (közmű, közlekedés nincs): 1973.09. (késés)
  • jóváhagyás: 1974.03.
• Engedélyezési és kiviteli terv:
  • magasépítés: 1975.03.
  • mélyépítés: 1974.01.
• Kisajátítás:
  • terv:
  • tevékenység: 1974.03.
• Szanálás:
• Tereprendezés, felszíni vízrendezés: 1974.03.
• Előközművesítés:
  • víz: 1974.
  • csatorna: 1974.
  • gáz: 1976.
  • elektromosság:
  • posta:
  • hő: 1975.
  • közút: 1975.
  • tömegközlekedés: 1976.

Az M3 metró építéséről elkaptam az alábbi sort:

“Eredeti elgondolásaink szerint a IV. ütemben 1985-ig mentünk volna ki Káposztásmegyerre, az V. ütem a Lőrinc felé hosszabbított vonal lenne.”

Ez látható is az 1970-es budapesti városrendezési tervben (lásd az 1. részt). A továbbiakban még írnak a kapacitásigényről és arról: fel lehet-e építeni a javaslatban szereplő lakásokat? Rövid válasz: igen.

Javaslat

Az 1974. április 10-én tárgyalt javaslat a főváros V. ötéves lakásépítési koncepciójáról párhuzamba állítható a cikksorozat 2. részében részletezett, 1972. április 12-i V. ötéves terv lakásépítéssel kapcsolatos teendőivel. Mindkettőben a Kispestre vonatkozó érdemi rész a területismertető műleírás, amelyben eltérés tapasztalható:

• lehatárolás: megnövekszik a terület, a II. ütem területe hangsúlyosan megjelenik.
• tervellátottság: a terület tervezése megkésett, a részletes rendezési tervet a folyamatban levő tervpályázat miatt később lehet csak elkészíteni. Vélhetőleg ez a II. ütem tervpályázata és rendezési terve, nem pedig a korábbi rendezési tervek újbóli felülvizsgálata.
• technológia: a II. sz. házgyár helyett a IV. sz. házgyár termékei lettek előírva.

A többi leírás tartalmában hasonló, inkább egyes pontok részletesebbek (pl. közmű). Utolsó pontjában, az táblázatos összefoglalásban látható eltérés. Az 1974. április 10-i táblázat a II. ütemre vonatkozhat, mivel hiányzik a 1976 előtti (a IV. ötéves tervi) építkezés száma.

1972. április 12. Összefoglaló táblázat.

1974. április 10. Összefoglaló táblázat.

A 3. sz. tábla az előterjesztésben a fenti adat évekre szóló bontását is megadja.

3. sz. tábla. Az V. ötéves tervidőszak tanácsi lakásépítkezéseinek javasolt területi megoszlása a lakásátadások és lakásbontások éves ütemezésével.

Ebben a javaslatban értékelték az első 15 éves (1960-1975) lakásépítés tervet, megvalósulását és az V. ötéves lakásépítési koncepciót, amiből idézek:

“Az elmúlt évtizedek alatt a városközponthoz közelfekvő üres területek sorra beépültek. További — még szabad — területek csak költséges közmű és közlekedési beruházások árán vonhatók be a lakásépítésbe. […] Időközben a házgyári technológia részaránya az állami lakásépítésben döntővé vált. E technológia megköveteli az építkezések területi koncentrálását, az építési területek folyamatos biztosítását, sőt azt is, hogy bizonyos mennyiségben megfelelően előkészített tartalék területek is rendelkezésre álljanak.”
“A Tanács szinte valamennyi pénzeszközét a cél [újépítésű lakások, közmű és közlekedés mellette] megvalósitására összpontosítja. Tartósan azonban a meglévő közművek szintentartásáról még a lakásépítés érdekében sem szabad lemondani. Az új vagy újjáépített lakónegyedek kisebbszámú lakossága érdekében szükséges fejlesztés lényegében a város más területén élő nagyobb tömegű lakosság “terhére” történne. Erre figyelmeztettek a növekvő gyakoriságú vízhiányok, csőtörések, csatorna-beszakadások, stb. Ez a tendencia tervszerű beavatkozás következtében zömében megállításra került, amikor a központi szervek jelentős többlettámogatásban részesítették a tanácsot.”
“[…] a mennyiségi lakáshiány a fővárosban 1975. végén még mindig legnagyobb lesz az országban. 1976-80 közötti években 110 ezer lakás építését és kereken 40 ezer bontását véve számításba, 1980 végére — a lakásfejlesztési terv befejezése után — még mindig csak enyhül a mennyiségi lakáshiány, de meg nem oldódik. […] Az V. ötéves fővárosi lakásépítési programunk 110 ezer lakás építését irányozza elő. […] Számításunk szerint az V. ötéves tervidőszak kezdetén 114 ezer lakásigénylővel lehet számolni. Tehát amennyiben lakásmegszűnés egyáltalán nem lenne, akkor sem lehetne a teljes igényt az V. ötéves tervidőszak során kielégíteni.”

Terv

1975. október 29-én tárgyalta a BFT VB a főváros V. ötéves lakástelepítési és lakásépítési tervét. Mielőtt Kispestről szólnék, mi is a tervnek a lényegi célja?

“Ezért a lakáshiány mielőbbi jelentős csökkentése érdekében az V. ötéves tervben törekedni kell:

• a lakásbontások lehető legalacsonyabb szinten tartásával a nettó lakásszaporulat növelésére,
• a magánerős, telepszerű lakásépítés különös tekintettel a munkáslakásépítés arányának emelésére,
• az átlag 53 m2-es alapterületű lakásnagyság keretén belül a jobb kihaszhálhatóság érdekében a többszobás lakások arányának emelésére. Ezek mellett biztosítani kell a lakások építésével egyidőben az infrastrukturális ellátás feltételeit […], a lakásépítés keretében a komplex városfejlesztés elvének érvényesítését.”

A 6. sz. táblában, Állami célcsoportos lakásépítés cím alatt szerepel Kispest I. és II. ütem IV. és V. ötéves tervi és azt követően építendő lakásainak száma, de kevésbé érdekes, így nem részletezem itt. A 8. számú melléklet viszont évekre bontva tartalmaz építési adatot. Ennek az I. ütemre vonatkozó részét a 2. részben már közöltem kivonatolva, itt a táblázatban szerepeltetem.

8. sz. melléklet. Az állami célcsoportos lakásépítés előkészítettsége, a tervezett lakásszám éves ütemezése

XIX. Kispest II. ütem
“A kispesti városrészközpont kialakítása, a terület rekonstrukciója korábban elhatározott és politikailag feltétlen indokolt. A területen az építőipari kapacitás az V. ötéves tervben 6.000 lakás megépítését teszi lehetővé, megfelelő átmenetet biztosít a VI. ötéves terv időszakára az építés folytatásához. Nagyobb arányú gyorsítást az igen nagy szervezettséget és folyamatosságot igénylő építkezés nem tesz lehetővé. Az “A” alternatíva elfogadását javasoljuk.” [Ez összecseng az 1973. december 5-i ülésről idézettekkel.]

Amúgy a tervet bemutatták az MSZMP BP PB előtt (1976. április 27-én) és ott is megerősítik a lakásépítési tervnek a budapesti általános rendezési tervhez való kapcsolódását és felsorolják a kialakítandó városrészközpontok között Kispestet is. Érdekesség, hogy a Moszkva térinek a kiépítése későbbre tolódik a nagyarányú szanálás szükségessége miatt.

Térképmellékleteket is tartalmaz az előterjesztés, de érdemi plusz információt nem adnak: az I. ütem területének kerülete van jelölve egy térképen és a Főváros V. ötéves lakástelepítési és lakásépítési terve térképe pedig ugyanúgy ábrázolja a területeket, mint fentebb is láthatók. Természetesen jó áttekintést ad a budapesti helyzetről, továbbá annyi pluszt hordoz, hogy a magánerős lakásépítést is feltünteti, azonban számomra az nem releváns.

Az 1976. április 27-i MSZMP BP PB ülés A Fővárosi Tanács VB V. ötéves fejlesztési tervjavaslata pontjában, a 10. táblázatban már más adatok szerepelnek, mint fentebb:

10. táblázat. Az V. ötéves tervidőszak tanácsi lakásépítkezéseinek javasolt területi megoszlása szanálással és éves ütemezéssel, itt csak az építést közlöm

Hm, érdekes. Fél évvel később már ennyit kell módosítani az ütemezésben? Mivel Kispest tekintetében indoklást nem találtam, ezért lehet, hogy már meglévő lemaradás vetítette előre ezt… Erre a lemaradás okára világíthat rá az 1976. január 16-i MSZMP BP VB ülésen elhangzott Fővárosi Tanács VB előterjesztése a negyedik ötéves lakásépítési terv teljesítéséről és az 1976. évi feladatokról:

“A mellékelt táblázatból érzékelhető, hogy 1974. végéig a szolgáltatóhálózat kivételével, minden kapcsolódó beruházás lakásarányosan megvalósult, illetve az egészségügyi és bölcsődei hálózatfejlesztés túlteljesült. Lemaradás a lakásépítésben és nagymértékben a kapcsolódó beruházásokban 1975-ben következett be. A lemaradás alapvető okai:

• A tervtől való lemaradást elsősorban kivitelező kapacitás ezen belül döntően munkaerőhiány okozta. A lakásépítés nagyobb mértékű lemaradását megakadályozta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium azzal, hogy munkaerőt irányított vidéki vállalataitól budapesti munkahelyekre. A kapcsolódó beruházások megvalósítása terén jelentkező nagyarányú lemaradás főleg annak következménye, hogy a vállalatok innen a munkaerő jelentős részét a lakásépítésre átirányították.
• A tervidőszak utolsó évében erőteljesebben jelentkeztek az építőipar egyenletes termelését akadályozó ipari-gyártmány elsősorban a különböző cső— és szerelvényáru hiányok valamint a kazán illetve trafó-gyártásban és szerelésbon jelentkező zavarok.
• esetenként az előkészítésben a területek átadásában és a tervszolgáltatásban is voltak hiányosságok
• a lakásépítés negyedéves ütemezésének kialakult aránytalansága, amely a végrehajtás során még kedvezőtlenebbül alakult [itt adatokat is közöl]

Kezdet

1976. október 26-án tárgyalt két összefüggő jelentést is a BFT VB: az V. ötéves tervidőszakban kezdődő komplex lakásépítési beruházások helyzetéről és a a VI. ötéves tervidőszak lakástelepítésének és lakásépítésének előkészítéséről. V. ötéves beruházások helyzetének tárgyalásakor említi a kispesti közművesítések helyzetét:

• távhő biztosítást a Kispesti Hőerőmű bővítésével (Budapesti Hőerőmű Vállalat),
• elektromos energia ellátás biztosítását a metróberuházáshoz kapcsolódó Határ úti alállomás kiépülésével (ELMŰ) és
• vízellátást a Gloriette-medence és gépház bővítésével, továbbá a XVIII. Lakatos utcai lakótelep területén 6.000 m3 víztorony és a lakótelepig a főnyomóvezeték megépítésével.

És a határidők eltolódása a beruházási programoknál egy év elteltével. Érdekesség, hogy ez megbújva jelenik itt meg, talán fel sem tűnik, hiszen a határidőmódosításról a kérelmet csak 1976. november 10-én nyújtják be. Indok: “A tervező vállalatok a beruházási programok elkészítési határidejét saját kapacitásuk figyelembevételével, valamint altervezőik vállalása alapján határozták meg. Korábbi szállításokra nem vállalkoztak." A 842/1976. VB határozat ki is monja a módosítást.

1. sz. táblázat.

A 8/a és 8/b mellékletek közlik a II/A és a II/B ütemek előkészítésének jelenlegi helyzetét és a jelentősebb intézkedéseket igénylő tennivalókat. Érdemi információ talán az ÉVM által vállalt éves ütemezés, ezt összevontam. Felgyorsítják a II/A ütemet és lassítják a II/B-t.

A VI. ötéves lakástelepítésekor Kispesttel kapcsolatban csak annyi említés történik, hogy “Az 1981-1982-es lakásépítési szakaszban az V. ötéves tervről áthúzódó területek: […] XIX. Kispest II/B ütem 7100 lakás […]". Tehát ezekben az években ennyit szeretnének építeni? Passz.

II/A ütem

Hátrahagyva a lakásépítési terveket, megérkezünk a BFT VB-ben 1977. február 2-án A XIX. ker. Kispest városközpont II/A ütem beruházási programjához. Egyből az átekintéssel kezdjük, a lakásépítési tervekkel Kispesten.

“1974.június 1-jén jóváhagyásra került R-21418 ttsz-en Kispest városközpont rekonstrukciójának részletes rendezési terve, melynek keretében a IV, V, VI és VII. ötéves terv időszakában mintegy 13000 lakás megépítését tervezzük, a következő ütemezés figyelembevételével:”

“A II.ütem két rész-ütemben, a II/A. éa II/B. ütemben valósul meg. Erre azért van szükség, mert a II/B. ütem beépítése a kereskedelmi-szolgáltató és kulturális központ kialakítása, valamint a Metró-bevezetés miatt különálló tervezést igényel.”

Telepítés

A 19,71 hektáros terület határainak megadása után az MSV Hungária Jaquard Szövőgyár körüli védőterületről írnak és a derékszögű úthálózat megtartásáról, ami a közművek kiépítésénél és a fák, növényzet fenntartása érdekében hasznos. Ezután a városi közlekedési kapcsolatokról tesznek említést.

Szanálás

Táblázatban közlik a szanálás ütemezését, majd pedig a szanálási típusokat összegzik:

Az intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, kisipari szanálások mértékét a felsoroláson kívül, az előterjesztéshez csatolva egy kimutatásban is részletezik, a szanálandő közületek címjegyzékével:

• kereskedelmi és vendéglátóipari: 8 db (pl. fodrász)
• ipari és kisipari: 13 db (pl. vas- és fémöntő műhely, órás, műszerész, asztalos, cirokseprű készítő)
• oktatási: 2 db
• egészségügyi: 1 db
• egyéb (IKV, stb.): 4 db

Közmű

Vízellátás részben taglalják a Gloriette-medence bővítését és vele való összekötést, ami 1981-re készül el. Addig Kőbányáról látják el vízzel a területet. Három darab 100 m3-es tűzivíz tároló medence is épül a területen. Érdekes lenne megtudni, hol vannak… A csatornázás részben írnak a túrterhelt gyűjtőcsatornákról, amik helyett újakat kell építeni és melyek a Gábor Andor (ma: Fő) utcai főgyűjtőcsatornához csatlakoznak. A gázellátás részben alapvezetékről, gáznyomásszabályozóról és ideiglenes mobil kazántelepről esik szó. Távhőellátás kiépüléséig a mobilkazánok látják el hővel a lakásokat a 3 db A típusú pontház kivételével, ahol tetőkazánok lesznek. A II/A ütem áramellátása biztosított, csak a II/B ütemnél kell új alállomás építését betervezni. A telefon ellátottságot a Ferenc központ és az onnan kiépítendő 650 x 4/04-es kábel biztosítja.

Épület és lakástípusok, ütemezés

Úgy tűnik, háromféle épülettípusból állították össze a tervet:

• IV. házgyár: A-4 (ez a 3 db 10 szintes pontház) és S-12 típus (11 szintes szalagházak)
• III. házgyár: H/O típus (5 szintes, változatosan kapcsolható). Ez adja az átmenetet a középmagas épületektől a családi házas Wekerle-telep felé, ami az Ady Endre út másik oldalán található.

A 2111 db lakás férőhely és szobaszám szerinti megoszlása

ÉVM által vállalt lakásépítés ütemezés, de javítva a jegyzőkönyvben olvashatókkal

Kapcsolódó beruházás

A kereskedelmi és szolgáltatóipari, valamint az egyéb épületek acélvázszerkezettel és panelos térelhatároló elemekkel kerülnek kialakításra. Az orvosi rendelő vázpaneles szerkezetű. Mik is létesülnek:

• oktatás:
  • általános iskola: 24 tantermes, rövidítve tt (ma: Puskás Ferenc Általános Iskola)
  • óvoda: 150 férőhelyes, rövidítve fh (ma: Kispesti Zöld Ágacska Óvoda)
• egészségügy:
  • bölcsőde: 60 fh (ma: Kispesti Bokréta Bölcsőde)
  • orvosi rendelő: 1160 m2 (ma: Háziorvosi és gyermek háziorvosi rendelő, 1191 Budapest, Berzsenyi utca 1-3.)
• kereskedelem:
  • vendéglő: 690 m2 (ma: Lantos Johnny Fitness, Budapest 1191, Üllői út 243.)
  • ABC: 1000 m2 (ma: ?)
  • zöldség: 142 m2 (ma: ?)
• szolgáltatóipar:
  • méteres ruha: 142 m2 (ma: ?)
  • kézmű bedolgozó: 142 m2 (ma: ?)
  • lakáskarbantartó: 46 m2 (ma: ?)
  • üveges: 119 m2 (ma: ?)
  • javító: 119 m2 (ma: ?)
  • fényképész: 95 m2 (ma: ?)

Írnak a normatívák teljesüléséről és valamiről, ami a későbbiekben vissza fog köszönni. (És meglátjuk mennyire valósul meg.)

“A Művelődésügyi Főosztály a már megépült könyvtáron felül közösségi létesítmény betervezését nem igényelte, mivel koncentráltan kívánja felhasználni a normatíva szerint rendelkezésre álló keretet a közintézmények részére fenntartott területen. /A Városközpontban a II/B. ütem területén./ Ugyanitt kéri elhelyezni a kereskedelmi létesítményeket a Kereskedelmi Főosztály is.”

Végül a beruházás költségéről (összesen: 1476,4 millió Ft) és indoklásáról esik szó, részletezi az 1. sz. melléklet.

A jegyzőkönyvben Pongrácz Pál, az előterjesztő jelez módosítást és:

Pongrácz Pál (Városrendezési és Építészeti Főosztály, főosztályvezető): Rövid tájékoztatást szeretnék adni Kispest központjának rendezési tervéről. /A kifüggesztett helyszínrajzhoz megy./ […] Ebben az évben kerül kiírásra a városrészközpontra vonatkozó országos tervpályázat, és várhatóan ez év végére, vagy a jövő év elejére készül el a központ részletes rendezési terve. [..] A kereskedelmi főosztálynak valóban volt olyan igénye, hogy a lakásarányos kereskedelmi és szolgáltató létesítményeknek csak egy része épüljön itt, egy része pedig kerüljön az ellátási körzetbe még beilleszkedő központba. Városrendezési szempontból ezt az elvet ellenezni nem lehetne, mert a városközpontnak épületekkel, funkciókkal való megtöltése egyébként is problémákat okoz, ha hiányoznak belőle a kereskedelmi és a szolgáltató létesítmények.
Végh Istvánné (XIX. kerületi Tanács elnöke): Nem értünk egyet azzal, hogy a 2/A ütem területén ne valósuljanak meg azok a kereskedelmi létesítmények, amelyek az alapellátást biztosítanák az adott területen. […] A városközpont témája majd csak a VI. ötéves tervben, esetleg annak is a végefelé kezd kibontakozni, 5-6-8 évig tehát szolgáltató és kereskedelmi létesítmények tekintetében ellátatlanul hagyni egy ilyen nagy területet: nem érthetünk egyet vele.
Elnök (Szépvölgyi Zoltán): Azt javaslom, hogy azok közül, amiket Végh elvtársnő említett, a kereskedelmi létesítményre vonatkozót fogadjuk el. Nem lehet azt csinálni, hogy megépítünk 4000 lakást, a kereskedelmi létesítmény pedig még 2000 lakásnak sem felel meg. […] Egyébként a Minisztertanáss határozata ebből a szempontból teljesen világos. Úgy szól, hogy 1978-tól csak komplexen lehet lakótelepeket építeni.

Végül a 115/177. VB határozatban tényleg kifejezik nemtetszésüket a kereskedelmi létesítmények összméretével kapcsolatban. Érdekes még említeni a megvalósítási térrajz készítést, amire a 121/1977. VB határozat kötelez. Erről jelent 1981. március 25-én a Városrendezési és Építészeti Fősosztály, amire minden elkészült egy kereskedelmi egység kivételével.

Jelentés az II/A ütem befejezéséről 1982

1982. június 9-én tárgyalták a megvalósulás módját az I. ütemével együttesen a BFT VB-ben Beszámoló jelentés a XIX. ker. Kispesti lakótelep I. és II/A ütemek kivitelezésének befejezéséről napirendi pontban. Előzményekről és a két ütemről van szó, utóbbiaknál részleteiben az előkészítésről, a megvalósítás ismertetéséről és a beruházás értékeléséről. Utóbbi két pontból idézek az alábbiakban a II/A ütemet érintően. Az I. ütemmel kapcsolatban a róla szóló 2. részben olvashatunk.

A megvalósításban résztvevő vállalatok:

• lebonyolító: Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat
• tervezők:
  • Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Válallat
  • Mélyépítési Tervező Vállalat
• generálkivitelezők:
  • lakóépületeknél: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat
  • felépítményi kapcsolódó létesítményeknél: Vas megyei Állami Építőipari Vállalat
  • vonalas kapcsolódó létesítményeknél: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat és Mélyépítő Vállalat

“A kivitelezést nem lassította tervhiány. […] A konkrét kivitelezési munkák 1977. augusztusában kezdődtek és 1981. év végén fejeződtek be, és a létesítmények a tervnek megfelelő ütemben kerültek megvalósításra, kivéve a 746 m2-es éttermet, mely kivitelezői kapacitás hiánya miatt csak 1981. évben készült el. Ezen kívül egyes kertészeti, továbbá közmű, út, járda és parkoló munkák húzódtak át 1981. évre.”

A 2111 lakás helyett 2121 valósult meg, az orvosi rendelő mérete csökkent 160 m2-rel, és a keresekedelmi létesítmények közül 1000 m2-t a VI. ötéves tervben megvalósuló Kispesti Áruház (Centrum, bár a népnyelv Skálának nevezi) testesít meg. A beruházás tényleges bruttó költsége végül: 1555,6 millió Ft, a költségnövekedést megindokolták. De a fincsi ezután következik: a városszerkezeti kialakítás és hatások:

“A II/A ütem városszerkezeti kialakításánál már érvényesül a lakótelep további építési területén is alkalmazott hármas funkcionális tagozódás, mely a:

• közintézmények tömbje
• lakótömb
• zöldterület

egymás mellé sorolásából adódik.

A tízszintes lakóházakat a kedvező tájolás biztosítására, valamint a Vöröshadsereg úti forgalomból adódó zajhatás csökkentése érdekében a forgalomra merőlegesen — a megmaradó utcákkal párhuzamosan — helyezték el a tervezők. Tekintettel arra, hogy a lakótelep családi házas övezetbe “metsz” bele, a tízszintes panelházaktól a földszintes épületekig az átmenetet a lakótelepet övező alacsonyabb 5 szintes épületek oldják meg.
Az épületek színezési módját és színét, valamint a Vöröshadsereg útjával párhuzamos “zajvédő domb”-ot sok kritika érte. A Végrehajtó Bizottság utasításának megfelelően az épületek színezési módját és a “zajvédő dombot” a Városrendezési és Építészeti Főosztály Tervvéleményező Bizottsága megvizsgálta. A lakótelep további építési szakaszán állásfoglalásának megfelelően változtattunk a lakóházak színezési módján és a “zajvédő domb” helyett a Vöröshadsereg út menti sávban intenzív fásítást valósítunk meg.”

És ez utóbbi tárgyban hivatkozok a 1980. július 30-i BFT VB ülésen elhangzottakra. A 4. részben részletezem.