Kispest lakótelep, 5. rész. Az intézményközpont

Ha rátekintünk Kispest lakótelepének területére egy műholdfelvételen, látható, hogy ketté van osztva a lakótelep egy főképp családi házas sáv által. Ez nem véletlen, ugyanis már régtől fogva ide volt tervezve a lakótelep, a kerület, sőt, a dél-pesti terület központja.

Az intézményközpont előszele

1976. december 8-i BFT VB határidőmódosítási kérelem szerint elkészült a rendezési terv a városközpontra vonatkozólag, de mivel az a lakóterületek beruházási programjának tárgyalásával szorosan összefügg, elkülönítetten nem javasolják tárgyalni. A II/B ütem beruházási programjának előterjesztésével egyidőben javasolják napirendre tűzni. Bár egyidőben nem, de másfél hónappal a II/B ütem tárgyalását (és visszadobását) követően tárgyalásra tűzik.

Első tárgyalás 1977

1977. október 12-én kerül sorra a BFT VB-ben XIX. ker. Kispest városközpont intézményközpontja. De ez egészen rövid: az előterjesztés csak 8 oldalból áll! Maga az előterjesztés sem több, mint tájékoztatás, de így is nevezi magát.

“1973 augusztusában az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága nyilvános tervpályázatot hirdetett Kispest városközpont lakóterületének és intézmény területének megtervezésére. A tervpályázat nyomán készült el a részletes rendezési terv, melyet főosztályunk jóváhagyott 1974. május 24-én R-21418 ttsz. alatt. [1. mellékletben]
A délpesti városrész központ intézmény területének tervezése a lakóterületi tervezésnek nem képezte tárgyát. A tervpályázat összefoglaló értékelése szerint az intézmény központ önálló tervezése látszott indokoltnak — felmerült a szükségessége egy meghívásos tervpályázat kiírásának, amelynek célja az intézményközpont területére vonatkozó részletes beépítési javaslat beszerzése lett volna.
Ez [mármint a részletes rendezési terv] képezte alapját a lakóterületek beruházási programjainak. A tervezés, valamint az intézmény központ kialakítására kiírandó tervpályázat előkészítése során alapvető adottságok, szempontok oly egyértelműen tisztázódtak, hogy az újabb tervpályázat kiírását elkerülhetőnek látjuk [az intézményközpont területére]. [Ezután közlekedési kapcsolatok bemutatása.]”

Nézzük akkor a részleteket:

“A LAKÓTERV — mint a lakótelep generáltervezője — kidolgozta a központi terület ütemezhető, szerkezeti rendszerét, ezen belül javaslatot tett az I. ütem területére. A terület funkcionális rendszerének kialakításánál fontos szempontként szerepel, hogy az első ütemben épüljenek azok a létesítmények, amelyek megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Ilyen megfontolásból a nagyobb kereskedelmi egységek a Vöröshadsereg útjától északra, a művelődési létesítmények pedig délre nyernének elhelyezést.

A LAKÓTERV-i tervjavaslat melletti további indoklás:

A LAKÓTERV-nek az intézményközpontra vonatkozó tanulmánya megítélésünk szerint egyértelmű megoldást hozott, biztosítva a megfelelő ütemezhetőséget és a folyamatos kiépítést. Ilyen előzmények figyelembevételével a LAKÓTERV-i tervjavaslatot alkalmasnak tartjuk arra, hogy a központ építése már az ötödik ötéves terv során megkezdődhessék. [Erről a 833/1977. VB határozat szól.] Az elhelyezendő létesítmények jegyzéke és azok nagyságrendje, valamint az I. ütem vázlat terve a mellékletben /2. melléklet/ szerepel.”

Mi volt a célja ennek az előterjesztésnek?
Bemutatni az alapkoncepciót, a LAKÓTERV tanulmányát és az intézményközpont részletes rendezési és beépítési tervének elkészítéséhez határidőt rendelni: 1978. december 31, amit a 832/1977. VB határozat mond ki.

Miért is lehetett fontos a döntéshozóknak mindez?
A lakóéépületek építése és a vele járó, köztük szolgáltatókat érintő szanálások és az ideköltözők által megnövekvő igények késztették őket arra, hogy mihamarabb elkezdődjön az intézményközpont építése. Ha kapnak egy tanulmányt, akkor nem is tartják szükségesnek egy pályázat kiírását, ami az időt vesztegetné. Kérdésként az maradt, hogy a LAKÓTERV hogyhogy rendelkezett ilyen tanulmánnyal? Már elkezdtek rajta dolgozni a lakóterület tervezése mellett vagy után, sejtve, hogy kiírnának egy pályázatot az intézményközpontra is hamarosan? Vagy talán nem saját maguk ötlete vezérelte őket, hanem máshonnan szereztek információt az igényről? Röviden: fülest kaphattak?

Jegyzőkönyv

De a jegyzőkönyvi részben kapunk némi ízelítőt a háttérmunkából:

Pongrácz Pál (Városrendezési és Építészeti Főosztály, főosztályvezető): A szakfőosztályokkal a vázlatterv kialakítási szintjén történtek egyeztetések. A kérdések egy része arra irányult, hogy mikor mi épülhet itt. A részletes rendezési tervnek ez még nem tartozéka. Ez különböző felhasználási területeket szabályoz. Az intézményterületek és a közterületek behatárolását már fel kell rajzolni ahhoz, hogy szakszerű lehessen a tervezés. A megbízást kiadtuk a LAKÓTERV-nek. A negyedik negyedévre ad vázlattervet. Annak alapján adnak véleményt a szakigazgatási szervek. A II/B ütem, amely augusztusban volt a VB előtt [1977. augusztus 31, lásd a 3. részt], tartalmazza azt a javaslatot, hogy a lakásépítés célcsoporthoz szükséges kereskedelmi és szolgáltató létesítmények hányada itt az intézményközpont területén épüljön meg, mert közelségében van még a lakásoknak, a lakosság kiszolgálási zónájába esik, de lehetőséget biztosít olyan központ kiépítéséhez, amely eleve tartozéka az intézmény-központnak, mert kereskedelmi és szolgáltató intézmény mindenképpen szükséges egy ilyen intézmény-központban. [Magyarán: a lakások arányában építendő, tehát a lakótelephez tartozó egységek kerüljenek ide, hogy megtöltsék.] Amit mellékeltünk vázlat tanulmány, a LAKÓTERV javaslata, amely gondoskodik arról, hogy milyen intézmények számára szükséges távlatban területet fenntartani. Csak annyiban szeretnék még ezzel foglalkozni, hogy ha középiskola lesz elhelyezve a városrész intézmény központ területén, amely [mármint a középiskola] még nem látható, hogy mikor épül meg, tudomásul kell venni, hogy az ottlévő intézmény állományt fenn kell tartani, vagy leszanálva átmenetileg a területet úgy hasznosítani, hogy amikor megnyílik a középiskola építésének a lehetősége, akkor arra a célra a területet nagyobb bontás nélkül biztosítani lehessen. [Szól még a művészeknek a tervezésbe való bevonásáról.]
Reischl Antal: Ez a részletes rendezési terv valóban koncepcionálisan modern, újszerű városközpontot hoz létre, amelyik ha így megépül tulajdonképpen a 6 alközpontunk közül egyedüli lesz, amely tényleg korszerű kialakítású. [Beszél a metszetekről, vázlattervről, a koncepcióról. Dicséri.]
Farkasinszky Lajos (BFT tanácselnök helyettes): [Megfogalmazódott] közöttünk az a vélemény, hogy jó lenne egyszer ezeket a lakótelepeket befejezettebbé tenni annál is inkább, mert egyik lakótelepünk sem befejezett. Ez jó példája lenne ennek a törekvésnek. Magam is egyértelműen támogatom ezt az előre gondoskodást, előre tervezést is. [Szól a lakótelepi tömegsportolási lehetőségek biztosításáról.]
Csehik Ferencné (BFT tanácselnök helyettes): Gyakorlatilag az egyeztetések során kell annak kiderülnie, hogy melyik területen mi lesz. A déli részen is kell például kereskedelmi egységeknek lenniök és nem csak vendéglőnek. […]
Molnár Endre (?): Jó koncepciónak tartom. Talán ez az első olyan városközpont elképzelés, amely ha megvalósul, valóban korszerű és jól végiggondolt városrészközpont jöhet létre. [Javasolja elfogadni a Pongrácz féle korrekciókkal.]
Végh Istvánné (XIX. ker. Tanács elnök): […] Arra kérem a Végrehajtó Bizottságot, fogadja el az előterjesztést, és erősítse meg azt, amit Csehikné elvtársnő hozzászólásában elmondott, hogy a határozati javaslatok elfogadásával kezdődhessék meg az a munka, amelynek akár az ötödik ötéves tervben, akár pedig a hatodik ötéves tervben ki kell alakulnia.

A mellékletek közül a metszetek sajnos rosszul voltak szkennelve, így nem látom értelmét, hogy itt közzétegyem őket. A vázlatterv is sajnos pocsék minőségű, de az a lényegi eleme ennek az előterjesztésnek, ezt és a létesítményjegyzéket külön táblázatban közlöm.

Létesítményjegyzék az intézményközpont vázlattervéhez.

Második tárgyalás 1978

1978. december 20-a nagy nap lehetett a városépítészet területén. Ekkor tárgyalta a BFT VB a dél-pesti városrész központ beépítési tervét a XIX. kerületi (kispesti) intézményközpontban. (A forrásban érdemesebb a kéziratbeli előterjesztést olvasni a 274. oldaltól.) E kerületi intézményközpont a dél-pesti városrészközpont szerepét is betöltené, ahogy az 1. részben erről olvashattunk az 1971-ben elfogadott Budapest általános rendezési tervében. Kérem, a tisztelt olvasót, ehhez mérten olvassa ezt az előterjesztést.

Terület lehatárolás. A terület a Katica - Hunyadi - Ady Endre - Kisfaludy - Simonyi Zsigmond - Vak Bottyán utcák közötti terület, amelyet a Vöröshadsereg útja (Üllői út) szel ketté. Északon Kőbányához a Sibrik Miklós úti felüljáróval kapcsolódik, egyúttal itt található az 1980-ban megépülő M3 metróvégállomás és a csatlakozó buszpályaudvar.

“A tervezés során a központ korábban megtervezett közlekedési feltárása — a központ és a METRÓ végállomás jobb kapcsolata érdekében — módosult; a korábbi, a Katica és a Simonyi Zsigmond utca nyomvonalát felhasználó utcapár helyett a központot keletről érintő út [lett tervezve] […] a METRÓ végállomás és a központ közötti összeköttetést azzal is javítja, hogy a kettő közötti szintbeni kapcsolatot a terep feletti +5 m-es magasságban hozza létre. A terv a magas szanálási költségek miatt 2-3 szintes beépítést javasol. A Vöröshadsereg útja a központ területét két — egymástól független — funkciójú területrészre bontja; az északi részen valósul meg a városrész kereskedelmi és szolgáltató központja, míg a déli rész főleg kulturális és szabadidő létesítményeknek ad helyet. A teljes központ megvalósulása több évtized alatt, várhatóan a jelenlegi hosszutávú tervidőszakon túli időpontban irányozható csak elő. Az előterjesztés tehát — bár háttéranyagként a teljes központ tervét tartalmazza — a kereskedelmi központ I. ütemének tervéhez kívánja megszerezni a t. Végrehajtó Bizottság egyetértését.”

Kialakítás.

“A kereskedelmi központ I. ütemének eladótereit — két szintben — a Szabó Ervin utcára, mint vásárló utcára szervezi. A felsőbb szinten főleg raktározás folyik. Az árufeltöltés a központ két oldalán, épületen belül bonyolódik. A gépjármű parkolás az I. ütem területén az épületek mellett, a -1,2 m-es szinten jön létre. A kereskedelmi központ javasolt szerkezeti rendszere 12 x 12 m-es hálóban telepített pillérrendszer, mely a 31. sz. ÁÉV nagyfesztávú paneljeivel, vagy SPANDECK födémpanelokkal egyaránt lefedhető. Nincs azonban akadálya más építési technológia /pl. acélszerkezet/ alkalmazásának sem.”

Épületek.

“Az I. ütemben 9000 m2 alapterületű iparcikk áruház, 3000 m2 alapterületű ABC áruház és 10000 m2 alapterületű vásárcsarnok épül. Ez utóbbi felépítése után kerül csak felszámolásra a lakosság ellátásában fontos szerepet játszó piac, hogy területén mintegy 6000 m2 további üzlet legyen kiépíthető. Ez azonban már a megvalósulás későbbi ütemében jön létre. […] Az I. ütem területén előirányzott kereskedelmi építésnek a lakásépítés ütemével való összehangolása 95 lakás előszanálását teszi szükségessé.”

Pénzügy.

“A megvalósulás hitelfedezetének egy részét ezért a II/B. szakaszban megépülő lakások után norma szerint járó kereskedelmi és szolgáltató egységek célcsoportos beruházási keretei, többi részét pedig szakági, főosztályi és vállalati pénzeszközök biztosítják.”

A beépítési terv.

A felterjesztett beépítési terv 46 oldalas, benne 19 db térkép és térképvázlat, terv oldallal, 1 db metszettel, 1 db (homályos) modellfotóval (részlettel). Lássuk, kik tervezték meg mindezt!

Ezután a tartalomjegyzék következik, amelyet tömörítve közlök az egyes fejezetek címe után. Így könnyebb később felidézni a tartalmát, de mégse terjengős. Az általam érdekesnek tartott pontoknál rövid kivonatot adok, mert bár a teljes anyagot is közzétenném, de így látok kompromisszumot az olvashatóság és a kellő részletesség között.

Előzmények

Ismertetéssel indul az anyag: kicsit többet tudunk meg a pályázatról. A fentebb ismertetett első tárgyaláson említett tervpályázat nyilvános és titkos volt. Az első díjas pályamű alapján elkészítették a terület részletes rendezési tervét, amit később átdolgoztak (de azt nem írják, mikor és miért, magyarázat a 9. részben). Ekközben a LAKÓTERV elkészíti a terület beépítési tervét (tehát az egész lakótelepét). Ez nem részletezte viszont az intézményközpontot, “hiszen a tervezők nem rendelkeztek a tervezés alapjául szolgáló tervezési programmal”. Az intézményközpont előkészítésére Bp. Főv. Tanács VB Városrendezési és Építészeti Főosztálya tervpályázatot kívánt kiírni. A LAKÓTERV, mint a lakótelep generáltervezője a pályázat előkészítése céljából vállalta, hogy kidolgozza a tervezési terület reálisan ütemezhető szerkezeti rendszerét, ezen belül javaslatot tesz az 1. ütem területére. Ez 1977-ben elkészült és ezt tárgyalták 1977. október 12-én, fentebb részletezve. Ezután maradtak abban, hogy a tervpályázatot nem írják ki, hanem a LAKÓTERV-et kérik fel a városrészközpont megtervezésére. Ezt a LAKÓTERV úgy nevezi: “beépítési tervművelet” készítésére vállalkozott.

A jelen beépítési terv elkészítését kérő megbízólevél olvasható a következő oldalon a Városrendezési és Építészeti Osztálytól 1977. augusztus 26-tal. Az 1:1000 méretarányú részletes rendezési tervét kérték az intézményközpontnak. Ezután korábbi jóváhagyott tervműveleteket mutatnak be (3 db térkép):

• részletes rendezési terv. Időpont ismeretlen, de ha ez lenne az 1974-ben jóváhagyott, akkor eléggé eltér a három évvel későbbihez képest: nagyrészt S-12-es épülettípusok, az Üllői út mentén A-4-es pontházak nem csak az I. ütem környékén, valami KP-5-ös épülettípus, a “Kossuth téri” általános iskolát meghagynák a városközponton belül, aminek északabbi része lenne a városközpont, délebbi pedig kerületközpont néven van feltüntetve. És még sok részlet.
• minisztériumi VÉT-en bemutatott beépítési koncepció. Nagyon durva! Többnyire hosszú (pl. többmint 400 és 330 lakásos) sorházakkal operál, egysíkúbb, “munkahelyi központ”, nagygarázs, de megjelenik a Derkovics utcától északra valami szabadszínpad és kultúrpark. Eltűnnek a KP-5-ös házak és helyettük jönnek a H-O-k.
• tanulmányterv, 1977. Ez a fentebb látható intézményközpont vázlatterv.

Általános tervi összefüggések

Ismertetés része belehelyezi ezt a fejlesztést a budapesti általános rendezési terv keretébe. Ezután Budapest főúthálózata alatt több érdekes koncepciót tárgyal:

• Hungária körúti gyűrű: a VI. ötéves tervben készül el. Ezen kívül eső városrészek fejlesztése és a bevezető autópályaszakaszok tehermentesítésére épül ki az alábbi kettő gyűrű.
• autóútgyűrű: gyorsforgalmi kapcsolatot biztosít az országos autópályák bevezető szakaszai között, lehetővé teszi az átmenő és teherforgalom számára a lakótelepek és központok elkerülését. Különszintű csomópontokkal épül. Elemeinek felsorolása.
• lakótelepi gyűrű (főforgalmi út): Pest külső városrész és kerületi központjait, illetve az ezekhez kapcsolódó lakótelepeket köti össze. 2×2 nyomú, helytől függően leállósávval, szintbeni jelzőlámpás csomópontokkal. A MÁV, HÉV különszintű keresztezések megépültek vagy épülnek: a MÁV szobi vonala fölött az Árpád úti felüljáró, Kőbánya-Kispest vasútállomás felett a Sibrik M. úti felüljáró, a HÉV Ráckevei vonala feletti Gubacsi felüljáró. Elemeinek felsorolása.
• autópálya gyűrű: a két körúton kívül a városhatár közelében, ill. a városhatáron kívül gyorsforgalmi útként a távlatban épül ki. Elemeinek részletezése.

Ezután Dél-Pest úthálózatát részletezik. A 3 db térképen a budapesti központok rendszerét (lásd 1. részt), a budapesti főúthálózatot és a délpesti úthálózatot mutatják be.

Javasolt megoldás

Forgalom

A részletes rendezési tervben még egyirányúsítva, a Katica utca - Simonyi Zsigmond utca páron akarták a forgalmat vezetni, ez azonban három problémát is felvetett:

• felüljáró és aluljáró kell a metróvégállomás a központ között
• túl közel lenne a Katica utca mellett található két iskolához a főforgalmi út (40 m helyett csak 22 m)
• a Kossuth téri piacot a Katica utca meghosszabbítása metszené

Emiatt a javasolt módosítás a következő: a Simonyi Zsigmond utca mentén (tehát a központtól keletre eső utcában) kellene vezetni a forgalmat, nem pedig utcapár formájában. Ennek előnyei:

• közelíthető egymáshoz a metróvégállomás és a központ
• az iskolák zavartalanul működhetnek
• a Kossuth tér az emlékművel megmaradhat
• a Katica utca vonalától nyugatra eső terület lakossága zavartalanul áramolhat a központba

Beépítési tervek

“Az ideális megoldást az jelenthette volna, ha a központ a metróvégállomás fölé kerülhetett volna. Ennek gazdasági-ütemezési akadálya volt.”” — a későbbi KÖKI Terminál kompromisszum ezzel az elvvel

Magasépítészet

Ebben a részben felsorolják, négyzetmétert is megadva, hogy “az általános tervre támaszkodó 1973-as tervpályázati kiírás” mit szeretett volna látni a központban (milyen “programmal” határozta meg). A területen munkahely központot is ki kellett volna alakítani például. Aztán folytatják az 1977-es változtatásokkal, ami alapján a LAKÓTERV készített területfelhasználási lehetőségeket feltáró tanulmánytervet (ezt tárgyalták 1977. október 12-én). Mi a változás? Jelentősen nőtt a kereskedelmi és szolgáltatás terület és eltűnt a munkahelyi központ. Milyen megfontolásokkal készítették a beépítési tervet?

• olyan területegységekre és épület struktúrákra van szükség, amelyek rugalmasan tudják követni az időben változó igényeket
• a magas szanálási költséget figyelembevéve minimálisan két vagy háromszintes beépítést javasolnak
• az előírt zöldterületi minimumokat mivel nem tudják a lakóterület számára biztosítani, feltétlenül szint alatti süllyesztett parkolók építését javasolják

Bevásárló központ.

[A bevásárlóközpont] eladótereit a Szabó Ervin utcára, mint főgyalogútra szerveztük két szintben. A legfelső szinten döntően raktározást javaslunk. Az árufeltöltés a központ két oldalán, épületen belül bonyolódik, ezzel biztosítva a folyamatos és kulturált áruszállítás lehetőségét. Az áru a rakodórámpáról liftek segítségével jut el a kéziraktárakba, vagy a legfelső szinten elhelyezkedő raktárszintre. A parkolás az épületek alatt -1.20 m mélyre süllyesztett parkolószinten oldódik meg. A vásárló kiszállva a kocsijából közvetlenül kijuthat a főgyalogútra vagy liften az eladóterekbe is.

Szerkezetileg 12,0 x 12,0 m-es raszterhálóban telepített pilléres épületet javaslunk, amelyet jelenleg a 31. sz. ÁÉV által gyártott TT paneles rendszerrel, vagy a SZPANDECK födémpanelokkal vasbetonból lehet tervezni. Szóba jöhet az Óbudai Üzletközponthoz hasonló acélszerkezetes megoldás is.

Az alapterület 2 és 3 szintes beépítésre is meg van adva táblázatban. A kettő közötti, 60000 m2 körüli program várható.

Művelődési és szabadidő központ.

Kisebb épület esetén a pihenő-park növekedhet és így növekszik a külső szabadtéri tevékenységek kielégítésének köre. Funkcionális rendszerét tekintve az előcsarnokok, fogadóterek, bejáratok a főgyalogútra fűződnek. A gyalogos rendszer kétszintes, emeleten gyaloghidakkal összekötve. Díszletbeszállítás az épület belsejében fedetten történik, hasonlóan a bevásárlóközpont árufeltöltéséhez. A süllyesztett parkoló szisztémája is azonos.

Szerkezetileg vegyes megoldást javaslunk: vasbetonváz és födém, valamint acélrácsos szerkezet kombinációját.

Közlekedés

Ezután következik részletes leírás az úthálózatról és tömegközlekedésről. Az 50-es villamos csak addig járt volna, amíg az M3 metrót meg nem hosszabbították volna Pestszentlőrinc felé az Üllői út alatt. Ennek a szabályozási szélessége pedig a lehetséges metró miatt 50 m. Szó esik a P+R parkolókról is. (Már akkor így hívták!)

Zöldterület

• Gyalogos főtengely.

A Ferihegyi úti metró- és autóbusz végállomásnál elhelyezett bevásárló központtól indul két egymástól vertikálisan elválasztott szinten /emeleti és földszint/. Ez a tengely később rááll a jelenlegi Szabó Ervin utca nyomvonalára, majd a Kossuth térnél egy aluljárórendszeren keresztül átmegy a Vörös Hadsereg útja alatt és a jelenlegi Báthory utca nyomvonalán haladva felfűzi a művelődési és szabadidőközpont épületegyüttesét és beköt a szabadidőközpont pihenő parkjába. Az így kialakított gyalogos főtengely a meglévő utcafákat megtartva kellemes sétáló utcává alakul. A sétáló utca szintje és a két oldalt elhelyezkedő üzletek és közintézmények padlóvonala között kialakuló 1,2 m szintkülönbséget a bejáratoknál lépcsőkkel, rámpákkal, egyéb helyeken pedig rézsűkkel, virágkazettákkal küzdjük le. A sétáló utca kertészeti kialakításánál elsősorban a benne sétálók esztétikai- és információs igényeit tartottuk szem előtt.

Változatos kis kerti architektúrák — csobogók, ivókutak, pihenősarkok, információs oszlopok térplasztikák, virágkazetták — dinamikus burkolati raszterrendszerek teszik majd kellemessé az itt tartózkodást.

• Pihenőpark (kettéosztva).

A sétáló utca tengelyében elhelyeztünk egy szabadtéri színpadpot. A terület közepén alakítottunk ki egy mesterséges vízfelületet, melynek kondicionáló és esztétikai előnyei nagyban elősegítik az igényes szabadidő eltöltés — a városi ember — egyre jobban növekvő igényeit. A vízfelület partján évelő és vízparti növények bemutatására nyílik alkalom. A területen javaslatot tettünk olvasókert, szabadtéri szobor kiállítás és mini arborétum elhelyezésére is. A művelődési és szabadidő központ épületegyüttese és a Katica utca nyomvonala között kialakuló 23 m széles sávban a szakköri helyiségekhez közvetlenül kapcsolva, szabadtéri műhelyek kialakítására tettünk javaslatot.

A közparknak a főforgalmi út másik felén lévő [részén] helyeztünk el egy komplex játszóteret, melynek kialakítása igényesebb mint a lakótelep egyéb részein kialakított játszótéri egységek. [Cél, hogy ide a családok több, mint 1 km-ről is eljöjjenek, ehhez] műanyagcsúszda, kombinatív mozgásra alkalmas játszótéri elemekkel felszerelt játszótér, mini golfpálya, görkorcsolya pálya lenne elhelyezve.

Mi a helyzet a forgalommal?

A közparkot kettévágó főforgalmi út zaj és balesetveszélyességi hatásait az utat két oldalról kísérő 3 m koronamagasságú földrézsüvel kívánjuk kizárni. A földrézsü út felőli oldalára sűrű cserje telepítésével kizárhatjuk, hogy a gátszerűen kialakított dombvonulat út felőli rézsüjét kedvező téli időjárás esetén a gyerekek szánkozópályának használják.

Miért is kell mindez?

A tervezett központ teljes megvalósíthatóságának határideje a 2000 körüli évekre tehető. Erre az időszakra a lakosság heti munkával eltöltött ideje valószínű csökkenni fog, tehát a megnövekedett szabadidő eltöltésének problémája fokozottabban fog előtérbe kerülni. Részben e miatt, de döntöen az urbanizáció emberre egészségileg ártalmas hatásai ellensúlyozásaképpen feltétlenül létre kell hoznunk a telepen belül olyan szabad, természeti elemekkel felszerelt emberi környezetet, amely mozgásra, idegi kikapcsolódásra, kultúra és a természet iránti fokozott érzékenységre ösztönöz.

• Sportközpont. Mivel nem lehet létrehozni a lakótelepen belül, ezért a városközpontba tervezték. Középiskolát is terveztek ide, ami látható is a beépítési terven. Hozzá kapcsolva található uszoda (33,3×21 m-es vízfelület) is és sportterem (30×60 m-es pálya). Utóbbiak tervezése már kötelező is az életbelépett rendeletek által. Ezekkel képez egységet a szabadtéri sportközpont mindenféle pályákkal. Ez a terület a mai Irányi Dániel u. - Munkácsy u. - Vak Bottyán u. - Simonyi Zsigmond u. - Móricz Zsigmond u. közötti területen valósult volna meg egészében. (Csak az iskola és az uszoda épült meg.) A lakótelep rendszeréhez tartozónak tartották viszont a BKV sporttelepet és az úttörőtábort is (ma ezek helyén áll a KÖKI Terminál).

• Véderdő. Részletezik az egységeit, alakulását és azt, hogy faállományát fokozatosan cserélni kell nemesebb fajtákra (a főképp Robinia fajok helyett).

A városközpont átgondolt, ésszerű elhelyezése és kialakítása talán az utolsó lehetőség egy a korszerűbb emberi igényeknek jobban megfelelő új városrész kialakítására.

Közművek

A közművekről szóló rész sok újat nem tartalmaz, mivel a lakótelepi ütemek fejlesztéseit használja fel. A központi TV antennáról szóló részben írják, hogy mi fogható:

• hazai I. program
• hazai II. program
• szlovák I. program (Besztercebánya)
• OIRT URH rádiósáv

Ütemezés - Mutatószámok - Egyeztetések

Ebben a részben térképvázlatok mellett mutatják be a városközpont felépülését:

• 0. ütem (1980): voltaképp a pillanatnyi helyzet ismertetése.
• 1. ütem (1985): a 8-9000 m2 alapterületű iparcikk áruház az első objektum, ami elkészül, majd a 7-9000 m2 vásárcsarnok, ezután a 3-4000 m2 ABC aruház és 1000-1500 m2 szolgáltatóház (a beépítési terv szerint, mivel utóbbiak a kispesti piac területén lennének, ami a vásárcsarnok után bontható le). További P+R parkolók.
• 2. ütem (1990): A Simonyi Zs. utca menti főforgalmi út kiépül, kiépül 2×10 m szélességben az Üllői út, de még villamossal, autóbusszal. Az északi központ kész. A középiskola, uszoda is, látszik a vázlaton.
• 3. ütem (2000 után): elkészül a metró lőrinci szárnya, megszűnő felszíni tömegközlekedés, kétszintűsíthető P+R és kész központ.

Van egy megjegyzés: “Az I. ütem építkezésével visszapótlásra kerül a teljes lakótelep építése kapcsán leszanált mintegy 16.000 m2 kereskedelem [10000 m2], valamint ipari szolgáltatás és kisiparos műhely [6000 m2]." Nos ez a pótlás sajna nem történt meg.

A gépkocsiparkolás külön fejezetet kapott. Minden egyes üzletre, intézményre lebontva közlik a szükséges, a tervbeli és az esetleges későbbi parkolószámokat. Ebben a pontban találjuk a városrészközpont beépítési terv épület jelöléseinek feloldását is (A1, A2, A3, B1, …). 1811 db parkoló kellene a teljes központ területén, 1491 db a bevásárló központ részen összesen. (KÖKI Terimál ma: 1800 db. Hogy ebbe a 330 db P+R parkoló beletartozik-e, nem tudom, de szerintem nem.) Továbbá számítással bizonyítják, hogy a süllyesztett parkoló építés gazdaságilag is indokolt.

Modellfotók

Sajna rossz minőségű az az egy is, amit mellékeltek. De! Van egy klassz kiadvány a FŐBER-től, ami a BME ÉPK Urbanisztika Tanszék oldaláról elérhető. Ez pedig: FŐBER Kispest rekonstrukciója, Pestlőrinci lakótelep, 12./a kötet. Vigyázat, 100 MB! Itt már rendesen látni a modellfotót, ami eltér az itteni beépítési tervtől és valószínű, hogy az 1974-es tervpályázatra készült.

Jegyzőkönyv

Pongrácz Pál (Városrendezési és Építészeti Főosztály, főosztályvezető): Szeretném hangsúlyozni, hogy előterjesztésünk nem beruházási program. [És mivel nem az, ezért nem lehet felelőst se megnevezni és határidőt se. Így a VB, ha elfogadja, akkor csak jóváhagyását adja ehhez a tervhez.] Miután a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények célcsoportból kerülnek ide, […] A koncepcióból ezért a részletes rendezési terv keretében az I. ütem jóváhagyását tervezzük. […] A tervezés már a legkorszerűbb elvek alapján történt. Magyar és szovjet intézetek közös együttműködésében a legkorszerűbb környezetvéidelmi követelmények kielégítését biztosító városrendezési megoldások kerültek rögzítésre ebben a tervben, különösen a pihenő park kialakításában.
Végh Istvánné (XIX. kerületi Tanács elnök): Eddig még senki sem gondoskodott a lebontott üzletek pótlásáról, habár erre a végrehajtó bizottságnak van határozata. A pótlás egy részének 1978 végéig meg kellett volna valósulnia. (Lásd 1977. december 21-i II/B ütem tárgyalás, IV. melléklet) […] azt kérem a Végrehajtó Bizottságtól, hogy legalább arra jelöljön meg valamilyen határidőt, hogy a beruházási programnak mikorra kell elkészülnie, és ki a felelős azért, hogy a munkálatok a hatodik ötéves tervben megkezdődjönek.
Csehik Ferencné (BFT tanácselnök helyettes): Figyelembe véve, hogy 1980-ban módosulni fognak a szabályozók, a jelenlegi mértékhez képest még tovább szűkülnek a fejlesztési alapok a vállalatoknál, nem tudjuk, milyen lesz az állami támogatás, ezt nem tehetjük ki ennek. Ezt tehát nem lehet ilyen bizonytalanságban hagyni. A programot úgy kell elkészíteni, hogy ezeket a költségeket [szanálás] a célcsoport terhére kell elszámolni, mert egyébként félő, hogy nem fognak megépülni a kereskedelmi egységek. Elnök (Kelemen Lajos): Igaz, hogy jó volna konkrétan megjelölni a határidőt és a felelőst. A felelős szervet meg tudjuk jelölni. Ez a beruházási főosztály. Határidőt azonban nem tudunk mondani. [Csak azt mondják neki, hogy tudassa velük, mikorra terjesztik a VB elé a beruházási programot.]

Harmadik tárgyalás 1979

Fél évvel az 1978. december 20-i tárgyalást követően, 1979. május 22-én került újra a BFT VB elé a városközpont ügye: A dél-pesti intézményközpont beruházási célja (I. ütem). Hivatkozik a megelőző tárgyalásra, mint a LAKÓTERV tanulmánytervének jóváhagyására.

“A jóváhagyott tanulmányterv alapján elsősorban a Kossuth téri piac munkaterületként történő felszabadítását kell megoldani. A VB döntésének megfelelően a városrészközpont I. ütemeként egy új vásárcsarnokot /9000 m2/ [ez lenne a B2 jelű] és egy ABC áruházat, szolgáltató üzleteket, iparcikk áruházat magába foglaló /13000 m2/ [ez lenne a B1 jelű] épületet kell megvalósítani. […] az I. ütemben javasolt épületek tervezését még ebben a tervidőszakban el kell végezni.”

Mit szerettek volna ezzel az előterjesztéssel? Fogadják el a beruházási célokat, hogy előterjeszthessék 1979. december 15-ig a beruházási programot. A beruházási cél a fentebb említett kettő épület, melyek üzembehelyezési határideje: 1984. I. negyedév. Célcsoportos és vállalati beruházásról van szó, aminek megoszlását is közlik az előterjesztés 3. pontjában:

“A Kereskedelmi- és Ipari Főosztályokkal azt tervezzük [a Beruházási Főosztály], hogy a lakótelepi normatívában meghatározott mennyiségekből 3,000 m2 kereskedelmi [ABC áruház] és 1,500 m2 szolgáltató területet átcsoportosítással, a piac természetbeni pótlásaként 9000 m2-es vásárcsarnokot az intézményközpontban valósítunk meg, a célcsoportos keret terhére. A további 8,500 m2 [iparcikk áruház] megépítésére vállalati forrásokból kerülhet sor.”

Nekem ebből úgy tűnik, hogy pénz a vásárcsarnokra mindenképp lett volna. Máskülönben szinte ez az egész anyag másolata a LAKÓTERV tanulmánytervének. Méghozzá a hibát is átmásolták: a területet határoló utcák kelet-nyugati fekvése most is rossz, mint abban volt. Pfff…

• tervező: LAKÓTERV
• kivitelező: ÉVM kijelölése szükséges (Vas megyei ÁÉV)
• lebonyolító: FŐBER

A beruházás becsült költségeit felsorolja és az összesítettet is, amely: 562 millió Ft, 1978-as árakon, prognosztizált áron: 685 millió Ft. Érdekesség: feltüntetik a deviza szükségletet az 5 pár mozgólépcső és a klíma automatika miatt. Közlik még a pénzeszközök forrásait és ütemezését. Végül a korábban látott városközponti beépítési tervet mellékelték.

Jegyzőkönyv

Elnök (Szépvölgyi Zoltán tanácselnök): Világosan kell látni, hogy ezt nem lehet fejlesztési pénzből megépíteni. Azt javaslom, hogy konkrétan írják oda, hogy melyik lakótelep terhére akarják ezt megépíteni, mert ez másképp nem megy. A norma szerint ehhez a lakótelephez 12000 lakás után 17400 m2-es kereskedelmi létesítmény jár. [Ő pedig összeadva a fenti alapterületeket, 22000-ről beszél.] Ezt természetesen ezekkel a kerületi tanácsokkal előzetesen tisztázni kell, hogy egyetértenek-e vele. Nem lehet hasból beírni a dolgokat. Itt sok száz millió forintos beruházásról van szó. Vagypedig keresni kell más forrásokat. […] Ugyancsak szerepeltetni kell [a majdani beruházási programban] tételesen a vállalatokat és a vállalati forrásokat, hogy ki mit vállal, mert mi ezt nem tudjuk egyébként fedezni. Ez nehéz ügy lesz, hogy a vállalatoktól előre nyilatkozatot vegyünk. Azt javaslom tehát, hogy egy vállalattal tárgyaljanak — pl. a Skálával vagy a Centrummal — ahol egy céggel állunk szemben, és nem tíz céggel. Ha elkezdünk tárgyalgatni pl. a RÖLTEX-szel vagy a KERAVILL-lal, az rendkívül bizonytalanná teszi a megvalósítást és a pénzügyi források biztosítását. Ott van például az Örs vezér tér esete. […] Parkolóhely nélkül természetesen nem lehet megépíteni ilyen nagy áruházát meg piacot, de nem biztos, hogy ennyi kell [440 db]. Javaslom, hogy tegyük vizsgálat tárgyává a mozgólépcsőt. Félek, hogy nem lesz 1 millió dollárunk erre a célra. Most 500000-et írnak, de ebből 1 millió lesz. Meg kell nézni, hogy nem lehet-e beszerezni a Szovjetunióból.

Megakadás és vigasz

És ennyi! A BFT VB 256/1979. számú határozatában utasítja a Beruházási Főosztály vezetőjét, Nagy Ervint, hogy terjessze 1979. december 15-ig a VB elé a beruházási programot. Aztán az 1980. január 30-i ülésen jelenti a VB-nek:

“A Beruházási Főosztály jelenti, hogy az intézményközpont megvalósítását részben célcsoportból tervezte, a VI. ötéves tervi konstrukciónak megfelelően azonban az illetékes ágazatoknak kell a teljes fedezetet biztosítani. Mivel az ágazatok VI. ötéves tervi pénzügyi lehetőségei még nem ismeretesek, így a beruházási programot a VB által megjelölt határidőre nem lehetett előterjeszteni. A Főosztály a beruházási program előterjesztésének határidejét a VI. ötéves terv jóváhagyását követő három hóban kéri megállapítani.”

Ezt el is fogadja a BFT VB 52/1980. számú határozatában. A 256/1979. sz. határozat melett hozott egy másikat is a VB, a 257/1979. számút. Ez a tervezés folytatásáról szól. Ahogy a pénzügyi helyzet romlott, úgy helyezték hatályon kívül a határozatokat. Ez történt elsőként a 257/1979. számú határozattal 1981. február 11-én (a 74/1981. számú határozat döntött felőle):

A Beruházási Főosztály a határozat [a 257/1979. sz. VB határozat] hatályon kívül helyezését kéri a következők figyelembe vételével: a városrész központokban közép- és felsőfokú ellátást biztosító intézmények elhelyezésére van lehetőség. A VI. ötéves tervben életbelépett új ágazati konstrukció szerint az ágazatok csak a lakosság alapellátását biztosító intézmények megvalósítását tudják finanszírozni, ezért a Beruházási Főosztály a XIX. kerületi délpesti intézményközpont további tervezési munkáit leállította. A tervezés folytatására előreláthatólag csak a VI. ötéves terv végén kerülhet sor. Kivétel a XIX. délpesti intézmény-központ I. ütemében szereplő 12000 m2-es Általános Áruház. Az erre vonatkozó javaslatot a Beruházási Főosztály a Kereskedelmi Főosztállyal együttesen folyó év I. negyedévében — mint a VI. ötéves tervben megvalósuló beruházást — a Vezetői értekezlet elé terjeszti.

Legalább volt még távlati esély adva a központnak a VI. ötéves terv végén. Viszont feltűnik a színen a kispesti Centrum Áruház, ami a népnyelvben csak Skála. Ez az egyedüli objektum, ami megvalósul az intézményközpontból. Ez lett volna a B1 jelű épület, benne:

• ABC áruház, ma: 8258. számú SPAR szupermarket, 1191 Budapest Áruház köz 1-3.
• szolgáltató üzletek, a földszinten és a második emelet egy részén
• iparcikk áruház, ez lett volna talán a két emelet? Ma:
  • Hong Kong Áruház Kispest. Ez lehet az örökös, felteszem, mivel az üzletben látható kézzel írt akciós árcédulák olyan embert sejtetnek, aki a régi időben tanulta ezt.
  • Fitness 5 and GYM, 1500 m2
  • Gold Biliárd, 1195 m2

A végső tőrdöfést az 1981. március 25-én hozott 176/1981. számú VB határozat vitte be a városközpontnak:

A VB. 52/1980. ós 74/1981.sz. határozata előírta a Dél-pesti intézményközpont beruházási programjának előterjesztését. Ennek alapján a munkatervben június 17.-re ütemezték e napirendet. Tekintettel arra, hogy az intézményközpont kialakítására a következő tervidőszakban nem kerül sor, kéri a határozatok hatályon kívül helyezését és a napirendnek a munkatervből történő törlését.

Így ért véget a nagyszabású terv. Még érdekes, hogy nem képesek elszakadni tőle — vagy csak a városrendezési terv nem engedi:

• 1985. november 26-án BFT által tárgyalt Budapesti agglomeráció regionális rendezési tervében szerepel az alábbi mondat: A kispesti városrészközpont kiépítése folyamatban van. A felső- és középfokú ellátás érdekében további fejlesztése szükséges.
• 1989. szeptember 15-én BFT által tárgyalt “Javaslat Budapest Általános Rendezési Terve jóváhagyására; Budapest idegenforgalmi koncepciója, szálloda elhelyezési javaslata” előterjesztésben még szállodát is javasoltak a területre!

A kerületben nem reménykedtek már, az 1987. április 8-i BFT VB ülésen tárgyalt XIX. Kerületi Tanács VB tevékenységéről szóló beszámolóban (melyet a 6. részben részletezek) leírták:

“Megértjük, hogy a tervezett Dél-pesti városrészközpont megvalósítására anyagi források elégtelensége miatt jelen időszakban nincs lehetőség. Az elmúlt évek eredménye, hogy ez a folyamat a Centrum Áruház megépülésével és a Kispesti Munkásotthon felújításával mégis elkezdődött.”

Záró gondolatok

Láthattuk, hogy a kispesti városrészközpont gondolata valahol az 1960-as évek végén fogant meg, amikor a BUVÁTI-ban kidolgozták a városrészközpontok rendszerét Budapestre. Ezt támogatta meg Kispest 1968-as településfejlesztési terve, ami a lakótelep építkezést is előrevetítette. Ezt a tervet építették bele az 1971-es Budapest általános rendezési tervébe, ahol jogszabályi szinten is megjelent a kispesti városrészközpont. Ezekről az 1. részben írtam. Fentebb láthattuk, hogy 1973 augusztusában hirdették meg a tervpályázatot Kispest városközpont lakóterületének és intézmény területének megtervezésére. Ez lett a későbbi II/A és II/B ütem tervezésének alapja. Innen már e cikk tárgyalta a folyamatot, mely voltaképp három tárgyalásból állt:

1. 1977. október 12: amikor a BFT VB a LAKÓTERV tanulmánytervét megismeri az intézményközpont vázlattervével (térképével) együtt. A célja az volt, hogy bemutassák az alapkoncepciót és az intézményközpont részletes rendezési és beépítési tervének elkészítéséhez határidőt rendeljenek.
2. 1978. december 20: amikor a BFT VB elé tárják a LAKÓTERV beépítési tervét. Ez a részletes terv, de még nem program. Célja a kidolgozott terv megismertetése, jóváhagyás megszerzése volt. Ekkor kérik a Beruházási Osztálytól a beruházási program elkészítését a beépítési terv 1. ütemének terültére, ami a bevásárló központ lett volna.
3. 1979. május 22: ekkor csak ismerteti a Beruházási Oszály a BFT VB-vel a beruházási célokat, hogy ezt jóváhagyva kidolgozhassák a programot.

És itt szakad meg a folyamat. Beruházási programot nem terjesztettek a VB elé, de nem tudni, meddig jutottak vele. A tervezési folyamat pedig a pénzügyi problémák miatt akadt el: “A VI. ötéves tervben életbelépett új ágazati konstrukció szerint az ágazatok csak a lakosság alapellátását biztosító intézmények megvalósítását tudják finanszírozni”. Igen, az intézményközpontban nem (csak) alapellátás valósult volna meg, olvashattuk fentebb, de azt is láthattuk, hogy volt olyan alapellátás alá tartozó feladat, amit itt akartak megvalósítani. Ezért épülhetett meg egyedüli elemeként a kispesti Centrum Áruház, ami a B1 jelű épület volt a beépítési tervben.

Centrum Áruház

Régre visszanyúlik a kerületben egy áruház építésének gondolata. Már az 1964-es részletes rendezési tervben is feltűnik: az előterjesztésben azt írják, hogy az I. ütemhez kapcsolódóan fog megvalósulni és a régit csak megépülése után kell lebontani, a jegyzőkönyvben pedig említik, hogy VB határozat is van a megépítésére. Na erre még kitérek: 1963. november 27-én tárgyalta a BFT VB a budapesti áruházak perspektivikus fejlesztési tervét. A vita akörül forog, hogy hol építsék fel a harmadik ötéves terv 3. áruházát (Óbuda és Lágymányos után), Kispesten vagy Lőrincen? A jegyzőkönyv szerint visszatérnek rá az év utolsó VB ülésén (624/1963. sz. VB határozat).

“XIX. kerület
A Kispesten létesítendő áruházat már bizonyos mértékig elhatározottnak tekintjük. Itt csupán az áruház telepítésének indokolását kell megejtenünk. A kerületben jelenleg 3244 m2 iparcikk kiskereskedelmi alapterület van, anelyen 234,4 millió Ft forgalmat bonyolítanak le. Ez azt jelenti, hogy az 1 m2 alapterületre jutó forgalom 72,1 ezer forint, ebből következik, hogy a kispesti iparcikk boltok rendkívül zsúfoltak, hiszen az 1 m2-re jutó forgalom lényegesen meghaladja a fővárosi átlagot. A népesség és a várható forgalom növekedését figyelembe véve megállapítható, hogy ezen az alapterületen a forgalom nem lesz lebonyolítható. Ezért az áruház szükségessége már napjainkban is égető. Az áruház elhelyezésére nézve a Vöröshadsereg útján látszik a legalkalmasabbnak, mégpedig a jelenlegi Szivárvány Áruház helyén építhető fel egy új 5000 m2 alapterületű áruház.”

Aztán a kispesti áruháztelepítés javaslata győz. Erről számol be Pesta László az 1963. december 11-i BFT VB ülésen. (Elfogadva: 723/1963. sz. VB határozat.)

Pesta László: Nem akarom most az összes érveket felsorolni, csupán azt akarom még mondani, hogy megállapítottam, hogy a harmadik ötéves tervben a Szarvas-csárdánál, a negyedik ötéves tervben a Rákóczi-út és a Vöröshadsereg-útja keresztezésénél Pestlőrincre is terveznek kisebb, Szivárvány-boltszerű boltokat, kis áruházakat. Viszont azt javasolják: hogy maradjon változatlanul Kispesten, tehát a XIX. kerületben a helykijelölés — és ezt nemcsak kereskedelmi osztályunk, hanem városrendezési és építészeti osztályunk is egyetértetően javasolja. Javasolom tehát, hogy a végrehajtóbizottság tartsa fenn a korábbi határozatát.

És mi lett ebből? Nos… 1965. február 17-én a 723/1963. számú határozat ügyében jelentik:

“A XIX. kerületi városközpont rendezési terve elkészült. A Belkereskedelmi Minisztériummal és a kereskedelmi osztállyal egyetértésben az áruház helyét kijelölték. A kivitelezési munkálatok a III. ötéves terv-időszakra tervezett szanálások után kezdődhetnek meg.”

És a továbbiakban? Nem rémlik, hogy lenne egy ilyen áruház Kispesten a jelenlegin kívül… És tényleg, le is lett állítva. Mi másért, mint pénzügyi helyzet miatt? Erről olvashatunk az 1966. október 12-i ülésen:

“A határozatokban [624 és 723/1963. számú VB határozatokban] szereplő nagyáruházak építése nem a tanácsi kereskedelem, hanem a BKM Áruházi Igazgatóságának feladata. A BKM-től kapott tájékoztatás szerint a harmadik 5 éves tervidőszakban részükre előirányzott beruházási hitelkeretek a fővárosban csupán az óbudai új áruház építését teszik lehetővé. Az említett okok miatt indokoltnak tartjuk a 624/1963. V.B. és a 723/1963. V.B. sz. határozatok hatályon kívül való helyezését.”

Ezután szünet következik, legalábbis kapavágás nincs egy darabig. Még ha egy kereskedelmi és szolgáltató centrum az 1968-as településfejlesztési tervben meg is jelenik. Aztán érkezik az intézményközpont terve, a fenti eredménnyel. Eljutunk oda, hogy csak egy áruház fog megépülni, ennek szakaszait jól nyomon lehet követni:

• 1981. szeptember 16.: Jelentés a Fővárosi Tanács 1981. I. félévi tervteljesítéséről és költségvetési gazdálkodásáról ponton belül. Ez az első említése ennek az áruháznak. Írnak a pénzügyi konstrukcióról, miből áll össze a teljes, 412 millió Ft-os beruházás. Kezdés-befejezés: 1982-85. A beruházó a Centrum Áruházak, a kivitelező a KIPSZER, amely a megvalósítást fix árban, teljeskörű fővállalkozásban vállalja. Teljes kiviteli tervdokumentáció határidő: 1982. harmadik negyedév. Máshonnan megtudható, hogy 40 lakást szanálnak miatta.
• 1982. augusztus 4.. Kezdés: 1982. augusztus. Befejezés: 1985. április. Szanálási, felvonulási ügyek.
• 1982. október 27.. Megtudjuk, hogy az alapozási munkálatokat az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat végzi. A beruházás lebonyolítója: Kereskedelmi Beruházó Vállalat.
• 1983. április 27.. Az alapozás 1 hónapos csúszásban van, kétműszakos munkarendet vezetnek be.
• 1983. augusztus 3.. Kész az alapozás, készül a vasbeton merevítő magokból a főlépcsőház és a felvonó aknák szerelése.
• 1984. február 15.. Az áruház első ütemének szerkezetépítése befejeződött, elkészültek a második ütem pillérei és zárófödéme, valamint a szerkezet földelőhálózata. Késedelmek, hidegburkolói munkák kapacitáshiánya.
• 1984. május 9.. Elkészült a két ütemre osztott épület első ütemének teljes szerkezete, a belső válaszfalazás és vakolás van folyamatban. Második ütem szerkezetépítése befejezéséhez ér, szennyvíz- és csapadékhálózati munkák. Lemaradás lefaragás.
• 1984. október 23.. Az áruház szerkezetileg készen van, emeleti válaszfalazások is készek. Folyamatban vannak az elektromos és egyéb gépészeti szerelési munkák. Az áruházba betervezett Pietre padlóburkoló lapok helyett — import alapanyag hiány miatt — Pilis burkolat kerül beépítésre. További lemaradás lefaragás.
• 1985. február 14.. Az emeleti szinteken a betonyp burkolat elkészült, befejezték a földszinti padlószerkezet aljzat betonozását és szigetelését. A belső víz-, csatorna-, villanyszerelési bekötéseket az alvállalkozók végzik, a külső energia-ellátás elkészült. A padlóburkolási munkák folyamatban vannak. Az épület téliesítése megtörtént.
• 1985. május 8.. Befejezési határidő: 1985. május. Az építkezés az ütemterv szerint halad. Kisebb elmaradás van a mozgólépcső szerelésben. A külső homlokzat készültsége 80%-os. Befejeződött a kazánház és a központi fűtéshálózat szerelése. Elkészült a belső vízvezetékhálózat. A szellőző és klíma hálózat elkészült, a klímagépházban beszabályozási munkák folyamatban vannak. A megnyitás tervezett határideje a jelenlegi helyzet szerint betartható.
• 1985. augusztus 28.. Az áruház az előírt határidőre és a jóváhagyott költségelőirányzaton belül elkészült, befejeződtek a parkoló- és kertépítési munkálatok is. A korszerű áruház 1985. július 18-án megnyílt.

A Centrum Áruház a maga 13000 m2-es alapterületével majdnem visszapótolta a 16000 m2-nyi szanált kereskedelmi és ipari szolgáltatás, valamint kisiparos műhely területét. Nos, igen, majdnem és csak a területét. Ugyanis azt a választékot nem pótolta, amit a különféle szakmák jelenléte nyújtott és vendéglátóhelyek tekintetében különösen visszalépés történt. És bár az igények változhattak az idők folyamán, ami részben választás, részben kényszer hatása alatt alakult (a fogyasztási szokások miatt sok kisiparos ma már valószínűleg nem tudna megélni, mivel vagy az új termékek relatív olcsósága miatt nem választanák szolgáltatásukat vagy el is távolodnának adott termékkörtől a vásárlók), az kétségtelen szerintem, hogy a kerület jelentős veszteséget élt meg ezen boltok, vendéglők, műhelyek szanálásával. És ez napjainkig kihat(ott) a kerületre. Nem hiába találtak rá a BKV sportpálya és az úttörőtábor területére a KÖKI mellett és épült meg a KÖKI Terminál.

KÖKI Terminál

Érdemes összehasonlítani a KÖKI Terminált az intézményközpont tervezett bevásárlóközpontjával. Ha térképen összevetjük a két terület nagyságát, akkor körülbelüli egyezőséget láthatunk. Ha összevetjük a két terület tartalmát, akkor egész nagy átfedést láthatunk: a bevásárlóközpont az A1, A2, A3, B1, B2, B3 épületeket jelenti, melyek közül a B1 jelű valósult meg a Centrum Áruház formájában. A maradék épületek tartalma és a KÖKI összevetésénél láthatjuk, hogy a KÖKI-ben van utazási iroda, több bank, Posta, több vendéglátóhely (bár nem tudom, milyen vendéglő lett volna a bevásárlóközpontban), szolgáltatás is (pl. varroda, mosoda), ruházat (az bőven) és talán sokan nem is sejtik, de jópár munkahely is meghúzódik benne (pl. Richter Gedeon Globális Farmakovigilancia szervezeti egysége). Jelen van még a KÖKI-ben műszaki áruház (Euronics), bútoráruház régebben volt, ma már eltűnt. Az OBI nem tudom, hova sorolható az intézményközpont egységei közül, talán az üzletház fedné le? A vásárcsarnok viszont nagy-nagy hiány továbbra is, a kispesti piac megmaradt a helyén (némi fejlesztés mellett). A tetőterasz némi vigasz a pihenőpark helyett. Lesz viszont mozi, nem is akármilyen, egy nemrég közölt hír szerint.

Összességében elmondható, hogy a KÖKI Terminál tölti be a meg nem valósult intézményközpont bevásárlóközpontjának szerepét és egy űrt töltött ki. (Még az egykori Europark, ma Shopmark jelenléte mellett is.) Ha visszaemlékezünk, a beépítési terv javaslatában szerették volna az intézményközpontot a metró és vasút fölé helyezni, de erre nem volt lehetőség. Nos, a KÖKI Terminál sem ott épült meg, hanem mellette (és kapott is kritikát emiatt, külföldi jó példák ellenében, lásd például a lenti Index cikket). De ez az építkezés sem volt zökkenőmentes, sőt, maga az üzemeltetés sem.

Magának a KÖKI Terminálnak a története is viszontagságokkal terhelt, erről tanúskodnak az alábbi hivatkozások, nagyjából időrendi sorrendben:

• KöKi a városon túl - Építészfórum
• Építési engedély
• Törvénytelen a KÖKI építkezése - Greenfo
• Megegyezés a KÖKI Center és a Levegő Munkacsoport között
• Látványtervek a KÖKI Terminálról - Építészfórum
• Megnyílt a KÖKI Terminál - Fővárosi blog. 2011. október 11-én nyílt meg.
• KÖKI Terminál műszaki részletek - Techmonitor
• Ezért csődölt be a KÖKI - Index
• Már 20 éve plázázunk - Fővárosi blog
• Eladták a KöKi Terminált! – Erre készül az új tulajdonos - Portfolio
• KÖKI Terminál - Wikipédia

Mit is lehetne zárásként mondani? Egy nagyszabású terv megvalósulásától elestünk, de — és innen inkább személyes véleményem következik — kaptunk mást helyette. Igaz, 20-30 évvel később, de az nagyrészt lefedi mindazt, amit Zoltaiék terveztek. Mitől estünk el? Szerintem nem csak jó dolgoktól (a kulturális részbe tervezett hangversenyterem, színház ilyen), hanem rossztól is: a KÖKI nagyon le lett harcolva a 2000-es évekre és méltatlan volt egy ilyen átszállóponthoz (gondoljunk csak bele, a reptérről busszal érkező külföldiek itt szembesülhettek először igazán a várossal, amikor átszálltak a metróra). És azzal a gondolattal is érdemes eljátszani, mi lett volna, ha harmadáig, feléig, ki tudja milyen mértékben valósult volna meg? Egy torzó lett volna? Ha megvalósult volna több épület, az napjainkban milyen állapotban lenne? Mivel lenne megtölthető? Üzemeltetése vajon nehezebbé válna? Milyen kép alakult volna ki a területről? Hogyan árnyalódott volna? Megépült volna a LIDL a Báthory utcán vagy a Shopmark szomszédjában az ALDI, Fressnapf és Rossmann?

A KÖKI Terminál esetében: sajnos — meglátásom szerint — az önkormányzatok a közös használatú tereket nem tartják kellően rendben (tömören: piszok) és a rendet is jobban fenn kellene tartani (pl. a MÁV állomás folyosórészen, a bike+ride és a Puskás szobor környékén). Nem tudom, kinek az illetékességi területe, de nem lehetne egy akciócsoportot létrehozni erre? Talán a KÖKI Terminál helyzete a közelmúltbeli tulajdonosváltásával és ennek a menedzsmenti képességeivel stabilizálódni fog és fejlődést ér el. Én mindenesetre bízok benne.