Kispest lakótelep, 6. rész. A III. ütem

III. ütem? De hol? Nos, talán nem lövöm le a poént, ha elárulom az elején, hogy sehol. De ennek a résznek az elején egy újabb kitérőre invitálom az olvasót a lakásépítési tervek sorában. 1976 októberével szakadt meg a sorozatuk a 3. részben, innen veszem fel a fonalat újból. Hogy miért csak ebben a részben és a miért nem az előzőben? A II/B ütem már haladt a pályáján, amit a rendezési terve kikötött számára, újdonság vele kapcsolatban a lakásépítési tervekben már nem adódott. Nem úgy a III. ütemmel kapcsolatban! Az 1977-es év, ahonnan indítjuk ezt a cikket, fedi fel ezt az ötletet elsőként.

VI. ötéves lakásépítési tervek

Előzetes javaslat

1977. december 21-én, az év utolsó BFT VB ülésén kerül terítékre az 1981-1982. évekre vonatkozó és a VI. ötéves tervi előzetes lakásépítési javaslat. A lakásépítési területek kiválasztása előtt felmérés készült a második 15 éves lakásfejlesztési terv várható igényeiről és három fő szempontot kívántak mindenképp érvényre juttatni:

• minél nagyobb mértékű területi koncentrációt a kívánatos fejlesztési irányokban,
• a közlekedésfejlesztés üteméhez és területi irányaihoz való lehetséges mértékű alkalmazkodást,
• a közműfejlesztések reális lehetőségeinek figyelembevételét.

Határozott fejlesztési tendenciaként mutatkozik a pesti oldalon a délkeleti irányban javasolt telepítés, mely Kispesten nemcsak a mennyiségi lakásigény kielégtésében játszik lényeges szerepet, hanem a peremkerületi rekonstrukciós feladatok területén is.

Miért is kellett elfogadni már 1977-ben ezt a javaslatot? Azért, mert ennek alapján a tervet megalapozó területelőkészitő tevékenység kezdetét veheti, megindulhat a részletes rendezési tervek és azok alapján a beruházási programok tervezése, valamint összeállíthatók az 1981-82. évi építés területelőkészítő programjai.

A VI. ötéves terv lakásépítési területei. Kivonat

Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok előirányzatok és a részletes rendezési tervek, beruházási programok elkészülte után pontosításra kerülnének.

Ezután következnek a területlehatárolások, amelyek közül lássuk a kispesti III. ütemet!

• lehatárolás: Bem u. - Irányi Dániel u. - Munkácsi u. - Vak Bottyán u. - Lajosmizsei vasút vonala.
• jelenlegi beépítés: A terület sík fekvésű, kertes családiházas beépítéssel, az épületek jelentős része magántulajdonban van, állaguk zömében közepes. Az eddigi ötéves tervek lakástelepítési javaslataiban nem szerepelt. Mivel a területet építési tilalom soha nem érintette, ezért az utolsó 15 évben mintegy 70-80 családiház, illetve jelentős toldalék építésére került sor. Van egy jelentős cipőipari KTSZ.
• a közművek mind rácsatlakoztathatók az eddigi kispesti ütemek biztosította hálózatokra.

És… ennyi! A továbbiakban nincs továbblépés. Ez csak terv maradt, vagy inkább csak ötlet. Viszont mégis találunk valami mást III. ütem címen, de ez nem következetesen használt név, helyette inkább Kispest Corvin krt. néven emlegették. Hogy mi lehetett ez? Területlehatárolást és térképet is találtam róla, ami voltaképp háromszögnek is tekinthető és ekkor jövök rá, hogy ez lehet a “Bermuda háromszög”! Erről írok a III. ütem fejezetben lejjebb.

Javaslat

1979. június 6-ra esett a BFT VB-ben a főváros VI. ötéves lakásépítési és telepítési javaslata. Az előzmények és a háttérmunka ismertetésénél rámutatnak, hogy az 1979. február 26-án elfogadott 15 éves fővárosi lakásépítési program alapján (“a műszaki-gazdasági realitásokhoz igazodva”) a korábbi 124000 helyett 100000 lakást terveznek felépíteni a VI. ötéves terv alatt. Érdekesség, hogy “az V. ötéves tervi 2000 lakással szemben a VI. ötéves tervidőszakban 7-10000 lakás teljes felépítésénél és további 10000 lakás befejező munkáinál számíthatunk vidéki vállalatok részvételére.". Szeretnék visszautalni a 4. részben olvasható 1981-es tájékoztatóra a kispesti beruházási munkákról. Itt részletesen lehet olvasni a vidéki vállalatokról és dicséretükről. Ezek szerint a II/B ütem 8124 db lakásánál a HÁÉV a generálkivitelező, hogy ez “teljes felépítését” jelenti-e, nem tudom, de látható, hogy a kispesti építkezés bizonyosan nagyrészt hozzájárul ehhez a statisztikához.

A kispesti III. ütem már nem szerepel a VI. ötéves tervi javaslatok között, csak a II/B ütem, mint “átmenő lakótelep”. A fentiek tükrében ez az egyik terület, ami a “műszaki-gazdasági realitásokhoz igazodva” törlésre került.

Az 1981. június 3-án tárgyalt Budapest Főváros VI. ötéves fejlesztési terve, pontosabban: Budapest Főváros VI. ötéves területfejlesztési tervjavaslata nem szolgál Kispest tekintetében érdemi információval. Ugyan rendelkezik egy önálló fejezettel a kispesti városrészközpontról, de csak általánosságban veszi végig az infrastruktúra elemeit és azok változását. A térképek is ezek szemléltetésére szolgálnak, a lakástelepítésről nincs szó.

A III. ütem azonban nem tűnt el teljesen, csak átalakult. Egy másik területet kezdtek így hívni és a VII. ötéves lakásépítési javaslatban tűnik fel elsőként. Ahogy fentebb is utaltam rá, erről írok lejjebb, a III. ütem fejezetében.

III. ütem

Lássuk a III. ütem előfordulásait és az adatokat (a BFT VB ülésein)!

VII. ötéves tervi javaslatok

1983. április 27: Javaslat a VII. ötéves tervi lakástelepítési helyekre. Ezt találtam első előfordulásaként. Itt jelzik, hogy 500 db lakást építenének 1988-1990 között a VII. ötéves tervben. Található egy részletes leírás is, kiemelést átvéve:

A területet a Határ úti metró csomópont, a Vöröshadsereg út - Szalai u. [helyesen: Szalay u.] - Ady Endre út határolja. Mintegy 300 leromlott állagú lakás van a városképi szempontból rendkívül hátrányos megjelenésű tömbben. A VII. ötéves tervi lakásépitési területek között ez az egyetlen, melyet 55 %~os szanálási aránya ellenére elsősorban városképi szempontból javaslunk megszüntetni: a korszerű és városias Üllői út, a magas színvonalu Határ úti csomópont és az új kispesti lakóterület közé ékelődő elhanyagolt, rendezetlen és rossz állagú tömb azt a korszerű városképet szakítja meg, és kelti a befejezetlenség látszatát, mely a városközponttól a kispesti városrészközpontig terjed és a repülőtéri út bevezető szakaszának szomszédságában van.

A terület tömegközlekedéssel és zömében alapközmüvekkel is ellátott, a metró közvetlen vonzáskörzetében van. Alapvízellátása a délpesti I. főnyomócső kiépítésével biztosított. A 108 db lakóépület 80 %-a gyenge állagú, bontásra érett földszintes házakból áll. Beépítését 10 szintes épületekkel 100 lakás/ha laksűrűség mellett javasoljuk, építhető lakások száma 500 db.

A KÖJÁL 1983. március 10-én kelt állásfoglalása a terület meglévő viszonyait közegészségügyi szempontból elfogadhatatlannak tartja, az egészségtelen elvizesedett lakások miatt.

Szó esik még környezetvédelmi vizsgálatokról és a terület ezirányú rendezhetőségéről. Az első lakás átadást 1988-ra (esetleg 1987-re) javasolják.

1985. április 24: Jelentés a VII. ötéves tervi lakásépítési feladatok előkészítéséről, különös tekintettel az 1986-1987. évi lakásépítési feladatokra. Itt említik újra, de már emelt lakásszámmal! 500-ról 740 db-ra emelték az építendő lakásszámot.

1985. július 31: Javaslat a VII. ötéves tervi, kiemelten az 1986-1987. évi lakásépítési helyekre. Megismétlik ez előző pontban foglaltakat az előterjesztésben, de módosítják az első lakásátadást, az új dátum: 1989. A kivonatos jegyzőkönyv szerint viszont hiába a csökkent szanálási arányszám, mivel ez is magas, ezért az anyag előadója, Kelemen János javasolja, hogy a terület előkészítését halasszák el a VII. ötéves tervben.

XIX. Tanács beszámoló 1987

Mielőtt rátérnék a fejezetcímben szereplő 1987-es beszámolóra, említést kell tennem az első (1974-es) és a második (1979-es) beszámolókról. Az elsőről a 2. részben lehet olvasni, míg az 1979 november 8-i másodikról csak annyit mondanék, hogy érdemi információ a lakásépítéssel kapcsolatban nincs benne, csak a kerület általános jellemzésén túl az ellentmondásos rekonstrukciós állapokra utalnak (szanálásról rossz tájékoztatás, lakáselosztási, ellátási gondok). Kérésként a kereskedelem átmeneti sürgős pótlását, valamint a lebontásra kerülő öregek Napközi Otthona természetbeni visszapótlását kérik.

A XIX. kerületi Tanács VB harmadik, 1987. április 8-i beszámolója kerületi általános összefoglalóval kezd, bár van benne érdekes megjegyzés, például: “A szanálás miatt az itt élő emberek nagy része Kispestről más kerületekbe költözött, az új házakba zömében fiatal, gyermekes családok kerültek Budapest szinte minden részéből." Ezután a kerület fejlődésének főbb vonásai ponton belül árnyalódik az 1981-es jelentés, amiről a 4. részben olvashattunk.

“A kerületi lakásállomány minőségi összetétele jelentősen javult, de sok kedvezőtlen beosztású (kiskonyhás) és kis alapterületű lakás is felépült. A nagy léptékű építkezés alapvetően kedvező megítélését beárnyékolta a beruházás és kivitelezés számos gondja. A lakásépítésekre mindvégig az ütemtelenség, a minőségi problémák sokasága, a szervezetlenség volt jellemző. Sok vidéki építőipari vállalat vett részt a munkában, közülük néhány rendkívül gyengén dolgozott (pl. Szolnok megyei ÁÉV). A rekonstrukció elején és végén résztvevő 43. sz. ÁÉV csak az utolsó épületeknél törekedett a minőség javítására. A minőségi gondok érzékelhetően rontották az új lakásokba költözők közérzetét.”

“Ma a kerület legégetőbb gondja a “Bermuda háromszög” néven ismert összefüggő leromlott kerületrész rekonstrukciójának elmaradása.”

Ezután szomorúan beletörődnek az intézményközpont elmaradásába és folytatódnak az egyes tevékenységek bemutatásai, közellátás, stb. A beszámoló végén felhívják a BFT VB figyelmét a Bermuda háromszög szanálásának és a lakásépítésnek a támogatására. Ennek lesz az eredménye a következő fejezetben tárgyalt lépcsőzetes szanálás.

Lépcsőzetes szanálás

1988. június 29: Külön pontban tárgyalják a javaslatot a XIX. ker. Vörös Hadsereg útja – Corvin krt. - Ady E. utca – Mátyás király krt. által határolt terület lépcsőzetes szanálása VII. ötéves tervi lehetőségeiről. Megismétli a VII. ötéves tervi javaslatokban elhangzott általános megállapításokat. Miért is maradt el ennek a kerületrésznek a fejlesztése a lakótelep mellett? Mert “a normatív szemléletű lakásépítési gyakorlat a városképi, városszociológiai szempontokat nem mérlegelte”.

1. Helyzetismertetés. Hivatkozik a XIX. ker. Tanács 1987. április 8-i beszámolójára. Eszerint 1986. február 18-án jóváhagynak egy új részletes rendezési tervet: R-33015 szám alatt. Ezt felhasználva elkészíttetik a LAKÓTERV-vel, az UVATERV-vel és a BVTV-vel a tervváltozatokat a beépítésre, az esetleges lakásszám növelésre, miközben a zajvédelmet is figyelembe veszik. Ezeket a terveket tárgyalta meg a BFT VB Műszaki és Kommunális Bizottságának Városrendezési és Építészeti Albizottsága 1988. április 7-i ülésén és a legjobb, továbbtervezésre alkalmas tervnek a LAKÓTERV-ét tartja (II. terv, 1. alternatíva). Eszerint:
   • nem növelik meg a lakásszámot, mert az a lakókörnyezet minőségromlását okozná
   • zajterheléssel foglalkozó tanulmányt kell készíteni
   • komplex elemző és értékelő gazdaságossági vizsgálatot kell készíteni a környezetvédelmi szempontok bevonásával
   • az új lakásoknak a környezetvédelmi követelményeket teljesíteniük kell
   • fokozott gondot kell fordítani a terület fasorainak megvédésére a tervezés és kivitelezás során

A zajvédelmet azonban az előterjesztők nem tartják gazdaságosan megoldhatónak a terület egészére. Ezért olyan megoldást hozunk javaslatba, mely szakít a terület kizárólag lakáscélú felhasználásával, és a terület egy részét közintézmények üzleti alapon való megvalósításával, más részét egy kisebb volumenű, a környezetvédelmi követelményekkel összhangban álló lakásépítésre hasznosítaná. A javaslatok fő szempontja a meglévő megújulásra alkalmatlan épületállomány lebontása.

2. Területfelhasználási javaslatok. A terület a meglévő utcahálózatot figyelembevéve öt tömbre osztható.

   • I. változat: lakásépítési terület teljesen. (LAKÓTERV 1. alternatíva) Ekkor 736 db lakást építenének 1988-1995 között. A területen a zajterhelés (közlekedési és ipari) meghaladja a határértékeket, az I. és II. tömbökben pedig olyan mértékű, hogy elhárítása lehetetlenné teszi a gazdaságos lakásépítést. Ezért a Határ úti csomóponthoz közel eső első két tömb lakásépítésre való felhasználása nem javasolható, így a teljes terület lakásépítési hasznosítását magábafoglaló változat sem ajánlható megvalósításra.
   • II. változat: vegyes felhasználás. I-II. tömb: közintézmény (irodaház, biztosító intézet, pénzintézet, szálloda, kereskedelmi központ, stb.). III-IV-V. tömb: lakásépítés 300 lakással. A terület beépítésére pályázat utján, vállalkozási formában kerülhetne sor, esetleg a tanács közvetlen részvételével az alábbi módok szerint:
     • A lakásállomány elbontása után a felszabaduló területeket eladásra meghirdetik, irodaház, áruház, szálloda, kereskedelmi létesítmények céljára. A telekár tartalmazza a lakástér-pótlási kötelezettségeket, és a vevők feladata lesz a szükséges közművesítés megvalósítása.
     • A felszabadított terület értékének arányában a Fővárosi Tanács résztvesz a vállalkozásban (apport) és részesedik a létesítmény hasznából, így a telekért azonnali bevételhez nem jut. A vállalkozás megszervezésében a KFT útján vesz részt.
     • A kettő előző vegyesen.
   • III. változat: területi építési tilalom feloldása, övezeti átsorolása. A romos állagú állami tulajdonú lakások lebontása, a telkek családiház, sorház, társasház céljára való értékesítése, illetve a felszabaduló telkek egy részén pályázat útján kereskedelmi, szolgáltató, esetleg sport és szabadidő létesítmények létrehozása javasolt.

3. Javaslat. II. változat. A kerületi Tanács, mint beruházó a II. változat beépítési tervét, ezt követően beruházási programját készíttesse el és hagyja jóvá még 1988. évben. Ezt követően a kerületi Tanács az elkészített beruházási program ütemezését figyelembevéve évenként tudja kérni a szanáláshoz szükséges lakásokat, illetve az építéshez szükséges céltámogatást. A területen álló épületállomány szanálását — a fokozatosság szem előtt tartásával — 1995-ig évenként közel egyenletesen elosztva javasolják végrehajtani.

A határozatokat elfogadják, ami a szanálás ütemezéséről, beruházási program készítéséről is szól. Az ülés elnökének (Iványi Pál, tanácselnök) a kivonatos jegyzőkönyvben olvasható véleménye alapján hozzáfűznek egy újabb határozatot a sorhoz, miszerint “felhívja a Beruházási, a Városrendezési és Építészeti Főosztály vezetői és a XIX. kerületi Tanács elnökének a figyelmét más területhasznosítási lehetőségek keresésére” és kedvezőbb feltételek esetén a koncepció BFT VB elé terjesztésére 1989. december 31-ig.

Áthúzódás

1988. november 21.: Tájékoztató a kerületi tanácsok VII. ötéves tervi magánerős lakásépítésének helyzetéről és értékelés ponton belül olvashatunk egy mondatot: “Megkezdték a Vöröshadsereg-Corvin körút közötti /Bermuda háromszög/ területen — a VIII. ötéves tervre áthúzódóan — 456 db lakás építésének előkészítését."

1989. december 4.: Javaslat a Fővárosi Tanács állásfoglalására a tervezett 1990. évi lakásgazdálkodási intézményekkel kapcsolatban ponton belül írnak a III. ütemről. “1988-ban 32,50 millió Ft céltámogatás szerepel az éves tervben. Ebből készült el az 5. tömb szanálása, a 4. tömbé is megkezdődött. Lakásátadás 1990 után várható."

1990. április 11.: Jelentés a következő középtávú tervidőszak javasolt lakástelepítési helyeinek felülvizsgálatáról pontban. “Vöröshadsereg - Ady u. /Bermuda/. 456 db lakás. Három tömbre a beruházási program elkészült. A területelőkészítés, a kisajátítás folyamatban van. Alapközmű építése szükséges."

És ennyi. Nincs több fellelhető érdemi információ a III. ütemmel kapcsolatban, csak néhány költségvetési tétel a BFT ülésén (1989. február 10, 1990. május 15). A fentiek alapján mindenesetre tudható, hogy még beruházási program is készült, ez vélhetőleg a BFT VB elé nem került, csak a kerületi tanácsban tárgyalták.

Hogy miért ismertem fel a III. ütemben a “Bermuda háromszöget”? Még a források felkutatásánál akadtam rá Fenyvesi Dezső, Kispest 1984-1990 közötti tanácselnökének blogjára, ahol egy írást ennek a területnek szentel. Érdemes elolvasni Györkös Attila hozzászólását (Kanuni Szulejman Szultan felhasználónév alatt), ahol a terület életéről, gyerekkori emlékeiről ír.

De mégis, milyen idők voltak ezek a lakásépítésben? Mit terveztek és Kispest vonatkozásában mik lelhetőek fel a nagyívű tervekben? Erről szól a következő, 7. rész.