Kispest lakótelep, 9. rész. A tervezők

Utoljára frissítve 2022-06-12 28 perc olvasás

A kispesti lakótelepet, mint olvashattuk a cikksorozatban, három részletben tervezték meg és építették fel: I, II/A és II/B ütemek. Az I. és a II. ütemek között mutatkozik lényeges eltérés, mind az alkalmazott technológia, épülettípusok és a tervezők között is. Tekintsük át az egyes ütemek pályázatát és a tervezők közösségét!

I. ütem

Nézzük először, mit tudunk!

Ihrig Dénes

Az 1. részben olvashattuk, hogy 1964-ben elfogadják Kispest részletes rendezési tervét. Ekkor a meghívottak között olvasható:

  • Ihrig Dénes (ÉKME Városépítési Tanszék, a mai BME ÉPK Urbanisztika Tanszék ekkor 33 éves adjunktusa), portréoldala az urbanistak.hu-n és az Urbanisztika Tanszéken
  • Mező Lajos, a BVTV (másnéven BUVÁTI) részéről.
Ihrig Dénes. Forrás: urbanistak.hu

Sajnos pályázatról eddig nem leltem fel dokumentumot, csak két újságcikket:

Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem városépítési tanszéke által készített terv szerint Kispest központját a Kossuth téren és annak körzetében alakítják ki. Itt kapnak majd helyet a kerület fontosabb politikai intézményei, míg a kulturális célokra szolgáló épületeket a Kossuth téri piac helyét elfoglaló park köré telepítik. Ugyancsak a közelben, a Vöröshadsereg útja déli oldalán lesz a kerület kereskedelmi központja. A Határ út és a Lehel utca közötti részt az ipari övezet számára tartják fenn, ezt a lakónegyedektől zöldsáv választja majd el. A várható igények részletes elemzése után határozták meg a közintézmények fejlesztésének ütemét. — Magyar Nemzet 1964. február 29.1

A kispesti városközpont kiépítése során a Vöröshadsereg Útja mentén négyemeletes épületeket emelnek, s néhány magasabb épület, úgynevezett pontház teszi majd élénkebbé a városképet. A közintézmények elhelyezésénél figyelembe veszik, hogy a kerület népességének zöme a főútvonal déli oldalán lakik, ezért a kereskedelmi központot és az összefüggő üzletsort is itt alakítják ki. Ezen a részen lesz a kerület igazgatási és politikai központja is. Az újjáépítésre kijelölt területen összesen 5000 lakást emelnek majd. — Magyar Nemzet 1964. július 24. Beszámoló a BFT VB ülésén elfogadott részletes rendezési tervről.2

Takács Máté. Forrás: urbanistak.hu

Ami bizonyítható a BME 1963/64-es tanévének évkönyve alapján, hogy Ihrig Dénes tervezte Takács Máté társtervezővel együtt a XIX. kerület központjának részletes rendezési tervét 1963-ban. Takács Máté, későbbi szegedi főépítész, ekkor tanársegédként működött a tanszéken, amint olvasható portréoldalán, az urbanistak.hu-n és a Wikipédián, de érdemes az epiteszforum.hu-n vele készült interjút is olvasni. Vélhetőleg összedolgoztak a BUVÁTI-val és így Mező Lajoson keresztül kerül kapcsolatba a tervvel Pomsár János, aki szintúgy a BUVÁTI-nál dolgozott.

Pomsár János

Pomsár János készítette el 1967-ben Kispest városközpont beépítési tervét. A források igazolják érintettségét:

  • Pomsár János profilja az urbanistak.hu-n
  • az építészfórumon és a Régi-Új Magyar Építőművészetben3 olvasható nekrológja
  • 1979-es felterjesztése a BUVÁTI részéről a Reitter Ferenc-díjra. Ebben olvashatjuk, hogy 1967-ben készítette el Kispest városközpont beépítési tervét, amely meg is épült.
  • 1978-as keltezésű, de 1981-es felterjesztése a Pro Urbe Budapest díjra, szintúgy a BUVÁTI részéről. Itt már Kispest városközpont I. ütem szerepel 1967-es dátummal.
  • a FSZEK kispesti fiókkönyvtárának tervezője is ő volt.
Pomsár János. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2018, 3. szám 92. oldal
Pomsár János. Erzsébetváros című lap, 1993, 6. szám 6. oldal fényképpel

Tudjuk a 2. részből, hogy 1968-ban tárgyalták a kispesti városközpont egyszerűsített, 1973-ban a módosított beruházási programját. Az 1968-as program nem adott ütemezést a lakásépítésekre a bizonytalanságok miatt. Az ütemezésre a műszaki kiviteli tervek beérkezése után akartak javaslatot tenni (különösen a magasházak ügye miatt). Az 1968-as beruházási programhoz a fentiek alapján Pomsár János 1967-es beépítési terve szolgáltathatta az alapot. Az 1968-as és 1973-as beruházási program különbözősége:

  • az 1968-as csak a három, belső udvaros ötszintes épületet tartalmazta, melyek 2 db épületrészből álltak (összesen 525 lakás)
  • az 1973-as már tartalmazza a további 8 db tízszintes pontházat is (525 helyett 822 lakást összesen).

Az I. (és a vele együtt tárgyalt) II/A ütem befejezéséről szóló jelentés alapján (lásd 2. rész) a megvalósításban résztvevő vállalatoknál egyértelműen elkülönül a kétféle lakóépület típus. Elsőként a BVTV által tervezett 3 db, belső udvaros, földszint + 4 emeletes társasház épült meg, alagútzsalus technológiával, a Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV) által. Ezeket követte a LAKÓTERV 8 db, földszint + 9 emeletes pontháza, már paneles technológiával, amit a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) épített.

Tudjuk azt is (az 5. rész alapján), hogy 1973 augusztusában írták ki a tervpályázatot Kispest városközpont lakóterületének és intézmény területének megtervezésére, lényegében a II. ütemre, amelynél már házgyári, panelos technológiájú épületekkel terveztek. Ekkor indult a pályázaton a LAKÓTERV is. A pályázat kiírásának előzményeként fogadták el 1971-ben Budapest második általános rendezési tervét (lásd az 1. részt), benne az új városrészközpontokkal, köztük a kispestivel, amit meg kellett terveztetni ezzel a pályázattal. Tudjuk azt is, hogy az I. ütem módosított beruházási programját, benne az új panelos pontházakkal, 1973. december 19-én fogadták el (lásd az 2. részt).

A fentiek alapján úgy vázolnám a folyamatot, hogy valahogyan megkeresték az ÉKME Városépítési Tanszéket, ahol Ihrig Dénes és Takács Máté 1963-ban elkészítették a részletes rendezési tervet Kispest központ és környékére. Ezt követően a BUVÁTI-nál Pomsár János 1967-ban elkészítette a beépítési tervet az I. ütemre vonatkozóan. Ez vélhetőleg csak az ötszintes házakat érintette. Az erre épülő beruházási program 1968-ban elkészült, de módosult 1973-ban, miután tisztázódtak a műszaki (pontház építési technológiai) feltételek. Ezután, az 1971-es új Budapest általános rendezési terv alapján már városrészközponti minőségben, új részletes rendezési tervet készíttettek a területről pályázat által, 1973-ban. A LAKÓTERV vélhetőleg felhasználta erre a pályázatra készített tervét az I. ütem pontházainak tervezéséhez, mivel tudjuk, hogy indultak a pályázaton és azt is, hogy az I. ütem pontházai hozzájuk kötődnek. Így elmondható, hogy már az I. ütem tervezésében is részt vállalt az LAKÓTERV-es kollektíva, aki voltaképp végigviszi a II. ütemet is. Ezt pedig Molnár Attila, Zoltai István, Kálnoki Kis Sándor vezette, mint tervezők.

II. ütemek

A II. ütem tervezésére 1973 augusztusában írták ki a tervpályázatot és 1974-ben hirdettek eredményt (ahogy ez az 5. részben olvasható). Erről már részletesebben tudósítanak az újságok:

A pályázat célja a távlati városrendezési tervekhez szükséges javaslatok megalkotása volt. Így például a nagyarányú városrendezéssel szorosan összefüggő közlekedési változásokat is figyelembe kellett venni. A bíráló bizottság a pályaművek elbírálásakor megállapította: a tervek többségében felfedezhető az a törekvés, hogy a meglevő úthálózat minél nagyobb részének megtartásával tegyék lehetővé a rekonstrukció szakaszos megvalósítását. […] A sikeres pályázat javaslatainak felhasználásával a BVTV készíti majd el a dél-pesti városrészközpont részletes rendezési terveit. — Esti Hírlap, 1974. február 26. 4

A Minisztertanács három évvel ezelőtt jóváhagyta Budapest és környéke általános rendezési tervét és ennek keretében a dél-pesti városrész központját az Üllői út mentén, Kispest területén jelölte meg. A távlati városrendezési tervek az V. és VI. ötéves tervek időszakában kerülnek majd megvalósításra de már most szükséges a tervek előkészítéséhez felhasználható anyag beszerzése. Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Tanács pályázatot írt ki a feladat megoldására. A tervpályázatra tizenhét pályamű érkezett be, amelyek felülbírálását most fejezte be a zsűri. […]
A bíráló bizottság összefoglaló jelentésében megállapította, hogy a tervpályázat eredményes volt. A 90 ezer forintos első díjat Zádori Attila — M. Gremsperger Ilona, a BUVÁTI munkatársainak terve kapta. Két pályaművet részesítettek egyformán 75 ezer forintos II. díjban. Az egyik terv szerzői Schwarczuk Ágnes — Szenczy Ottó — Cs. Ládonyi Judit, a másik pályaművé Molnár Attila — Zoltai István — Kálnoki Kis Sándor. A 60 ezer forintos III. díjat Gönci László — G. Sztrizsák Tamara — Lombár István pályaművének ítélték. Megvásárolták 45 ezer forintért Hegedüs Emőke — Papp Lukács — Várady Tamás és 35 ezer forintért Bálint Imre — Iványi László — Lannert Mónika — Pomsár János — Lelkes Mihály pályamunkáját. — Magyar Nemzet, 1974. február 26.5

Zádori Attila

Tehát a BUVÁTI (másnéven BVTV) két munkatársa, Zádori Attila és M. Gremsperger Ilona (közlekedéstervezés) terve nyerte meg a pályázatot. 6

Zádori Attila. Népszabadság, 1975. január 12.
Zádori Attila. Elhunyt Zádori Attila építész. Magyar Építész Kamara honlapja, 2019. december 6.

Ki boldogabb ember: a, tervező-e, vagy az első beköltöző? A lakótelep tervezője Zádori Attila építészmérnök, 30 éves. Most ezt mondja: — Fiatalon ilyen nagyszabású feladat! — Mit fűzhetek hozzá? Óriási szakmai lehetőség ez számomra. Nem kispesti vagyok, de hosszú ideig jártam a kerületet, beszélgettem a lakásra váró családokkal, hogy mi az igényük, az álmuk? Így alakítottam ki magamban, majd a tervrajzokon a két-két és fél szobás lakások beosztását. A realizálás a 4-es számú házgyár termékeiből történik. [Megjegyzés: a cikkben megszólal az első beköltöző, Atlasz Mihály, aki feleségével és két gyerekükkel költözött.] — Népszabadság, 1975. január 12.7

Ebben a munkában [Kispest városközpont] a Lakóterv építészével, a szintén díjnyertes Zoltai Istvánnal működünk együtt, aki 4. számú magyar házgyár termékeiből a lakásépítési feladatok megoldásán tevékenykedik — Magyar Nemzet, 1975. január 26. Interjú Zádori Attilával, nem csak Kispestről.8

A BUVÁTI tervező kollektívája dolgozta ki a részletes rendezési tervet és a beépítési javaslatot. Ennek alapján a Fővárosi Beruházó Vállalat a LAKÓTERV-et bízta meg a beruházási program elkészítésével. Erre azért volt szükség, mert sem a rendezési terv, sem a beépítési tervjavaslat készítésekor még nem állt rendelkezésre a házgyári épületek szekcióterve, így azokat nem tudták figyelembe venni. A konkrét adatok birtokában a házgyári termékek ismeretében a LAKÓTERV a jóváhagyott beépítési tervjavaslaton változtatást eszközölt. A kispesti városközpont tervezésében és a munkálatok irányításában többek között Hollay György, a LAKÓTERV irodavezetője, Zoltai István, Bálint Imre, Karádi Gábor építészek vettek részt.9

Ám, nem lesz siváran egyhangú, kaszárnyaszerű képe sem egy-egy modern házaktól beépített keresztutcának, mert keverik, variálják a házgyári típusokat. Ez végre olyan lakótelep lesz, ahol ki tudják használni a többféle házgyár adta lehetőségeket. — Magyar Nemzet, 1975. március 25.10

A BFT VB Városrendezési Osztályának újonnan kinevezett vezetője rámutat a BUVÁTI által készített szabályozási terv és az 1975. szeptember 30-án kiadott, LAKÓTERV által készített beruházási program pongyolaságára, ami az újonnan épített Irányi Dániel utca 22. és 24. alatti ikerház elbontását jelentette volna.11 Ez végül nem történt meg, ahogy ezt olvashatjuk a 4. részben a 3. beruházási program fejezetben.

Az 1978-as Élet és Tudomány cikk a kispesti építkezésekről a következőképp fogalmaz:

A terveket a LAKÓTERV munkaközössége készítette, Zoltai István vezetésével, Zádori Attila első díjas pályamunkájának felhasználásával. A kivitelező a 43. számú Állami Építőipari Vállalat.6

De maradnak kérdések:

  • Miért a LAKÓTERV-et bízta meg a FŐBER a beruházási programmal? Jobb gyakorlatuk volt ebben a házgyári épületek alkalmazásakor, mint a BUVÁTI-nak?
  • Miért került ennyi munka Zoltai István kezébe?
  • Mennyi valósult meg mások és a saját (Molnár Attila — Zoltai István — Kálnoki Kis Sándor (közlekedéstervezés)) tervükből?
  • Miért kellett változtatni a BUVÁTI beépítési javaslatán, miután ismert lett, milyen épületeket helyezhetnek el Kispesten?

Váltás

Utal egy esetleges konfliktusra egy későbbi riport, amiben a kispesti szanálások árnyoldalát világítják meg:

[Piller Ferenc, a kispesti tanács általános elnökhelyettese:] Főként tehát műszaki kérdésekről van szó [a szanálások ügyében], éppen ezért, ha bővebbet akar tudni, javaslom, keresse meg a LAKÓTERV-nél Zoltai István tervezőt!
A nevezett szakember azonban újabb nevet adott, Zádori Attiláét, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalattól. Zádori Attila viszont sajnálkozva közölte, hogy három évvel ezelőtt foglalkozott utoljára az üggyel [tehát 1977-ben], ezért azt tanácsolja, keressem meg Zoltai Istvánt, a LAKÓTERV-nél. […]
[Zádori:] Egyébként sajnálom, hogy ennek a területnek a rekonstrukcióját kivették a kezemből. Annak idején volt egy pályázat, amelyen az én tervemet fogadták el. Hozzá is kezdtünk volna a részletes munkához, először is a szanálási érték-becsléshez. Ezt a fázist azonban a fővárosi tanács illetékes szerve szükségtelennek nyilvánította, mondván, hogy időközben egy pályázat nyomán megszületett a kellő értékelés. Ezután került az ügy a LAKÓTERV-hez. — Magyar Hírlap, 1980. július 24.12

Látjuk az egymásra mutogatást. Zádori maga úgy fogalmazott (az újság alapján), hogy “a terület rekonstrukcióját kivették a kezéből”. “Egy pályázat nyomán” változott meg a helyzet és ez a pályázat véleményem szerint az 5. részben olvasható intézményközpont LAKÓTERV által készített tanulmánya. (Ugyanis más pályázat Kispest tekintetében 1973 után nem volt.) Fentiek alapján azt gondolhatjuk, hogy a tervezés Zoltai István kezében összpontosult. Mivel nem találtam róla összefoglaló anyagot, ezért magam kezdtem kutatásba, ez olvasható lentebb.

Zoltai István

Hogyan is figyeltem fel rá? Talán ez az Urbanista cikk volt a kiindulópont: Amikor szalvétára fért egy budapesti lakótelep terve:

“Ez a terv még abban az évben kész lett a LAKÓTERV építészgárdája jóvoltából, Zoltai István építész vezetésével (aki egyébként Ybl Miklós-díjas, de azt még 1976-ban kapta a Kispesti lakótelepért).”

Reitter Ferenc-díj

Nosza, elkezdtem keresni a forrásokat róla. A Hungaricana Könyvtárban ("zoltai istván", sorozat: Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei) csak egy olyan találat volt, amely említésre érdemes. 1987. március 11.-én terjesztették a BFT VB elé a javaslatokat a Reitter Ferenc-díj adományozására. Itt olvashatunk munkásságáról méltatásokat, a javaslatáról indoklást. A javaslatot a Magyar Építőművészek Szövetsége és a BFT VB Beruházási Főosztálya tette, de a LAKÓTERV-től is érkezett méltatás. A díjat megítélik neki, április 4-e alkalmából átadják.

Tekintsünk bele a méltatásokba:

Munkái azért is különösen figyelemre méltóak, mivel a legnehezebben kezelhető építéstechnológia, a házgyári panellel készült épületek környezetbe való kialakításával foglalkozik.
A budapesti lakásépítési program megvalósításában 1974. óta vesz részt. Az elmúlt években készítette el a káposztásmegyeri városrész beépítési tervét, beruházási programját, kiviteli terveit, amelyek alapján az első ütem épületei megvalósultak. Ez a munkája a párt- és társadalmi, szakmai szervezetek, a fővárosi és kerületi vezető testületek elismerését váltotta ki. Sikerült a közvélemény elismerését is elérni, miután építész kvalitása képes volt a sokszorosan elmarasztalt házgyári technológia útján eredményes, nívós építészeti megoldást létrehozni. — részlet a LAKÓTERV javaslatából

Húszéves tervezői praxisa alatt számos kiemelkedő művet alkotott. Ezek közül is kiemelkedő a Molnár Attilával közösen készített Szolnok-Kisgyep lakótelep városrendezési és beépítési terve, Kispest városépítési tervei, a szolnoki Művelődési Háza. Nagyon sok hazai tervpályázat sikeres szerzője. Jelenleg egy kispesti gimnázium megvalósításán dolgozik.
Munkásságának legkiemelkedőbb alkotása a Káposztásmegyeri lakótelep tervezése. Ez a mű eredményeivel, tanulságaival és építéspolitikai jelentőségével a budapesti lakótelepépítési gyakorlat eredményeit messze meghaladó és iránymutató jelentőségű. — részlet a Magyar Építőművészek Szövetsége javaslatából

Pályafutása

Zoltai István 1943. március 28-án született Budapesten. (Lehet, hogy ő volt a kis sakk tudós egy 1961-es újságcikkben?13) Építészmérnöki diplomáját 1966-ban szerezte az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (ÉKME), a Középülettervezési Tanszéken. (Az 1949-ben újjáalakuló BME-től 1952-ben különváltak az építő- és építészmérnöki karok, majd 1955-ben csatlakozott hozzájuk a közlekedésmérnöki kar. Innentől ÉKME az intézmény neve, amely 1967-ben egyesült újra a BME-vel. BME ÉPK története)

Zoltai István portré, Magyar Ifjúság cikk, 1966.

Diplomamunkájának témája a Népligetben elképzelt Modern Művészetek Múzeuma volt.14 15 Ebben a budapesti témaválasztásban közrejátszott a Hazafias Népfront budapesti elnöksége és a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága (BFT VB) között létrejött megállapodás, mely alapján az ÉKME szigorló hallgatói diplomamunkaként aktuális fővárosi vonatkozású városrendezési és építészeti feladatokat kapnak kidolgozásra. Ezzel cél volt ráirányítani figyelmület a főváros problémáira, friss ötleteiket pedig akár hasznosítani a későbbiekben.16 Munkájáért harmadmagával dícséretet kapott a Magyar Építőművészek Szövetségétől.17

Modern Művészetek Múzeuma homlokzat. Diplomaterv, Magyar Ifjúság cikk, 1966.
Modern Művészetek Múzeuma távlati kép. Ébert Ágoston: Diplomaterv pályázat 1966, Magyar Építőművészet cikk, 1967.

Azonban Zoltai István nem ekkor adta ki kezéből az első komolyabb tervet, hiszen egyetemi évei alatt díjazott volt legalább kettő pályázaton: egy összevont 60 férőhelyes bölcsőde — 100 férőhelyes óvoda kialakításáról szólón (II. díj) és egy kőolajipari felvonulási épületterv pályázaton (három első díjas pályázat egyike). Ezt követően számos településrendezési és középülettervezési tervpályázaton vett részt sikerrel (főképp alkotótárssal együtt), melyek lentebb, a Munkássága táblázatban olvashatók. Ezeket tudtam összegyűjteni az Arcanum Digitális Tudománytár felhasználásával. Munkái közül kiemelkedik Káposztásmegyer lakótelepe, Reitter Ferenc-díjának előterjesztésében is ezt értékelik részletesen, továbbá a szolnoki művelődési ház (ma Aba Novák Kulturális Központ) és többek között a kispesti lakótelep (városközpont). Az én szempontomból természetesen a kispesti lakótelep miatt került nagyító alá munkássága. Ezért is kapta 1976-ban az Ybl-díj III. fokozatát: „Kispest lakótelep tervezésében kifejtett városrendezési tevékenységéért”. A Magyar Építőművészet 1976-os (25. évfolyam) 4. számában a 9. oldalon láthatjuk a díjasok tablóját, közte az ő fényképével.

Zoltai István portré, Ybl-díja kapcsán. Magyar Építőművészet 1976. (25. évfolyam 4. szám 9. oldal)

A közelmúltban a Korényi és Társai Kft. munkáinál vállalt szerepet. Érdemes megjegyezni, hogy az E típus kidolgozásában vett részt Korényi András (lásd a 7. részt) a LAKÓTERV-en belül, mint műteremvezető, ismeretségük már legalább ekkortól, tehát 1982-től eredeztethető. Arra is van jel, hogy Zoltai István családi házat is tervezett: Budapest II. kerületének Ófalu városrészében található házról található írás a Szép Házak magazin 2014/3. számában. Legutóbbi munkái közül olvashattunk a Százhalombattai Hírtükörben 2009. október 20-án megjelent riportban. Ez a százhalombattai konferenciaközpont építéséről szólt a két tervezővel, Korényi András Ybl-díjas és Zoltai István Ybl- és Reitter Ferenc-díjas építészmérnökökkel. Itt látható az egyetlen neten szabadon fellelhető kép Zoltai Istvánról. Jelenleg már visszavonult, nem foglalkozik tervezéssel (feleségével, Weber Judittal e-mailben folytatott beszélgetés alapján. 2022. június 12).

Balra Korényi András, jobbra Zoltai István a Szent István téren, a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont épületével a háttérben. Százhalombattai Hírtükör, 2009. október 20.

Alkotótársait megpróbáltam számba venni és erről egy külön táblázat található lentebb. Meg kell jegyeznem azonban, hogy többször előfordult, hogy valaki csak munkatársként volt feltüntetve (például Szabó Ilona vagy Z. Weber Judit, aki a felesége) vagy következetlen volt, hogy mikor vettek bele a tervező kollektívába építészeket és másokat, így nem tekinthetőek a számok kőbe vésetteknek. A nevek rövidítésére a markdown táblázat szerkezete miatt volt szükség. A nevek egyértelműen azonosíthatók a kezdőbetűk alapján. Egyes személyeknek megtalálható az életútja az urbanistak.hu oldalon, amit ajánlok az olvasó figyelmébe.

Munkássága

A lenti táblázatban is található dokumentumoknak az Arcanum Digitális Tudománytárból lementett, pdf formátumú állományai megtalálhatóak az alábbi Google Drive mappában. A táblázat oldalra görgethető!

TervpályázatSzerzőkDátumDíjÖsszeg (Ft)PályázatokHivatkozások
Összevont óvoda-bölcsődeMolnár — Schwarz. — Szabó — Zoltai1965II.200003818 19
Kőolajipari felvonulásiMolnár — Schwarz. — Szabó — Zoltai1966nyertes (1/3)220003020
Modern Művészetek Múz.Zoltai1966dícséret-28+914 16 17 15
Debrecen mentőállomásMol — Sch — Sza — Zol — Mos — Maj19662 × I. és megv2×25+5 ezer4621
Művelődési otthonZoltai — Schwarz. — Mosoni1967kiem. megvétel?3222 23
Közös gyermeknevelésiSchwarz. — Zoltai1967III.260001324 25
Bölcsődék Orsz. Mód. Int.Molnár — Schwarz. — Zoltai — Mosoni1969II.350003726 27
Sopron ÉNY városrendezésMol — Zol — Virágh — Mosoni — Wéber1969III.250003528
Szolnok Széchenyi ltp.Molnár — Zoltai — Szabó1970II.350003729 30
Nagykanizsa városközpontMolnár — Zoltai — Kálnoki1970II. (nincs I.)600002131
Kiskunhalas városközpontMolnár — Zoltai — Virágh1971I.800002132 33
Győr Marcalváros ltp.Molnár — Zoltai — Kálnoki — Tóházi1972I.800004134
Általános iskolákSzabó — Zoltai1973II.400005635 36
Szolnok városközpontLAKÓTERV kollektíva (elemei külön)1965megbízás-?37
VÍZIG irodaház SzolnokKoltai munkatárs: Zoltai1968--?38 39
Pelikán Szálló SzolnokKoltai munkatárs: Szlezák — Zoltai1970--?40 41
Centrum Áruház SzolnokZoltai munkatárs: Tóvári1973--?42
Művelődési Ház SzolnokZoltai — Szabó1975--?39 43 44 45
Gyopárosfürdő rendezésMolnár — Zoltai1973IV.200005446 47
Gárdony rendezésMolnár — Zoltai1973III.400002948 49
Kispest városközpontMolnár — Zoltai — Kálnoki1974II.75000175 4 8 9
Mosonmagyaróvár rendezésMolnár — Zoltai — Virágh1976I.550003850
Kaposvár Kisgát ltp.Molnár — Zoltai — Kovács — Mezey1977I.800001751 52
Debrecen területrendezésMolnár — Zoltai1979I.80000?53
Káposztásmegyer ltp.Molnár — Zoltai1980II.90000654 55 56 57
Csepel SzigetszentmiklósMol — Zol — Csor — Rácz — Rózs1981megvétel600002158
Szolnok Főtér térrendezésZoltai1982--?59
Kaposvár városközpontMolnár — Zoltai — Kozma1984- (talán I.)100000min. 2160
Boglárlelle központZoltai — Z. Wéber1984megvétel30000min. 2161
Csepel szakközépiskolaZoltai1988---62
Móricz Zs. Gimn. Bp.Zoltai — Pelikán1993---63
Duna Office CenterFüzesséry — Bordi — Zoltai1994---64
Duna TV belső átalakításZoltai — Korényi — Kovács — Tildi1996---65
Pilisvörösvár uszodaZoltai — Császár — Brodszky2006kiem. megvétel12000002766 67
Százhalombatta rendezvkp.Korényi — Zoltai2012---68 69 70
Bp Lenhossék lakó-irodaKorényi — Zoltai — Korényi Balázs2020---71 72
Vác településrendezésKorényi — Zoltai — Nagy Csilla2021---73
AlkotótársKözösen beadott pályázatok száma
Molnár Attila18
Schwarzenberger Ádám6
Szabó Ilona6
Mosoni György5
Virágh Lajos3
Kálnoki Kis Sándor3
Korényi András3
Wéber Judit2
Tóvári (Tóházi?) László2
Koltai Endre2
Szlezák Gusztáv1
Majoros András1
Kovács Péter1
Mezey András1
Csordás Csaba1
Rácz Tamás1
Rózsavölgyi Károly1
Kozma Csaba1
Pelikán Imréné1
Füzesséry Zoltán1
Bordi János1
Korényi Balázs1
Császár Imre1
Brodszky Balázs1
Nagy Csilla1
Kovács Gézáné1
Tildi Béla1

  1. Alakul a főváros külső kerületeinek új arca. (1964. február 29. Magyar Nemzet, 20. évfolyam 50. szám 3. oldal) Kispest központ részletes rendezési terve az ÉKME részéről. ↩︎

  2. Tíz-tizenöt emeletes épületsorok Óbudán, korszerű városközpont Kispesten. (1964. július 23. Magyar Nemzet, 20. évfolyam 171. szám 5. oldal) Kispest központ és környéke részletes rendezési terve rövid bemutatás. ↩︎

  3. Gerő Balázs: Pomsár János. (2018. Régi-Új Magyar Építőművészet, 3. szám 92. oldal) Pomsár János nekrológja, portréfotóval. Említik kispesti Hunyadi-Rákóczi utca közötti lakótelepét, mint megvalósult tervét. ↩︎

  4. Épül a dél-pesti városrészközpont. (1974. február 26. Esti Hírlap, 19. évfolyam 48. szám) Tervpályázat eredmény. ↩︎

  5. Kiosztották a dél-pesti városrészközpont tervpályázati díjait. (1974. február 27. Magyar Nemzet, 30. évfolyam 48. szám 6. oldal) Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Tanács pályázatot írt ki. 17 páyamű. Ismertetés. ↩︎

  6. Fodor. L. István: Kispest Új városrész születik. (1978. szeptember 29. Élet és Tudomány, 33. évfolyam 39. szám 1235-1237. oldal) Említés Zoltai Istvánról. Eredeti épületszínek! Makett fotók! ↩︎

  7. Kispest három évtizede. 4. Bontanak, építenek, javasolnak, dolgoznak. (1975. január 12. Népszabadság, 20. évfolyam 50. szám 3. oldal) Zádori Attila megszólaltatva. ↩︎

  8. A tervezőépítész. (1975. január 26. Magyar Nemzet, 31. évfolyam 22. szám 7. oldal) Interjú Zádori Attilával. Említi Zoltait. ↩︎

  9. Új lakótelep Tizenkétezer lakás a kispesti városközpontban. (1975. augusztus 22. Magyar Nemzet, 31. évfolyam 196. szám 5. oldal) Kivitelezés ismertetés, munka leosztás. ↩︎

  10. Csákváry Margit: A megújuló Kispest. (1975. március 25. Magyar Nemzet, 31. évfolyam 71. szám 7. oldal) A kispesti rekonstrukció ismertetése, Zádori rövid megszólaltatásával, tervismertetésével. ↩︎

  11. Pálffy Judit: Kétmilliós hanyagság. Építési engedély és szanálás. Tanulságos történet. (1978. július 6. Esti Hírlap, 23. évfolyam 157. szám 3. oldal) Az Irányi utca 22. és 24. alatti ikerházról szól. Amit végül mégsem szanáltak, ahogy ezt olvashatjuk a posztokban. ↩︎

  12. Toronyházak árnyékában. (1980. július 24. Magyar Hírlap, 13. évfolyam 172. szám 5. oldal) A kispesti szanálás árnyékos oldala. Egymásra mutogatás. Zoltai és Zádori Attila. ↩︎

  13. Megkezdődött a Maróczy-emlékverseny. (1961. október 15. Népszava, 89. évfolyam 245. szám 10. oldal) “[…] mondja Zoltai István harmadikos gimnazista” Talán ő lenne a kis sakk tudós? ↩︎

  14. Diplomamunkák. (1966. július 23. Magyar Ifjúság, 10. évfolyam 29. szám) Diplomaterv: Népligeti Múzeum. Rövid interjú tőle a terv indoklásával, homlokzat, portréfotó. ↩︎

  15. Ébert Ágoston: Diplomaterv pályázat 1966. (1967. Magyar Építőművészet, 16. évfolyam, 1. szám, 2-5. oldal) Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetsége évenként pályázatot hirdett diplomázó építészmérnökök és általános mérnökök számára. Az 1966-ban megvédett diplomatervekből 28 építész és 9 általános mérnök diplomaterve felelt meg a pályázati kiírásnak. Zoltai dícséret, pénzjutalom. Emeleti alaprajz és távlati kép. ↩︎

  16. Milyennek álmodják az új Budapestet a szigorló építészmérnökök. (1966. július 31. Magyar Nemzet, 22. évfolyam 180. szám 5. oldal) Említés a népligeti Modern Művészetek Múzeumáról. ↩︎

  17. Jutalmazta az Építészek Szövetsége a kiváló diplomamunkákat. (1966. október 2. Magyar Nemzet, 22. évfolyam 233. szám 11. oldal) Zoltai dícséretet kap a múzeumért. ↩︎

  18. Építészetileg igényes, korszerű és gazdaságos tervek érkeztek az óvoda-bölcsőde pályázatra. (1965. december 9. Magyar Nemzet, 21. évfolyam 290. szám 9. oldal) Egy közös épületben elhelyezhető hatvan férőhelyes bölcsőde és száz férőhelyes óvoda tervpályázata. 6 pályamű díjazva, 4 megvásárolva. 20000 forintos díj: Molnár Attila — Schwarzenberger Ádám — Szabó Ilona — Zoltai István. ↩︎

  19. Mináry Olga: 60 férőhelyes bölcsőde, 100 férőhelyes óvoda tervpályázat ismertetése. (1966. Magyar Építőművészet, 15. évfolyam 1. szám 2-6. oldal) Az Építésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium az Országos Tervhivatallal egyetértve, országos, nyilvános tervpályázatot hirdetett összevont 60 férőhelyes bölcsőde — 100 férőhelyes óvoda kialakítására. 38 tervpályázat. 36. számú, II. díjas pályamű, 20000 Ft. Tervrajzok. ↩︎

  20. Sikeresen zárult a korszerű felvonulási épülettervpályázat. (1966. július 3. Magyar Nemzet, 22. évfolyam 156. szám 5. oldal) 30 pályamű. Egyenlő rangsorolású 3 nyertes egyike, 22000 forint. Molnár Attila — Schwarzenberger Ádám — Szabó Ilona — Zoltai István. A Nehézipari Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium a közelmúltban pályázatot írt ki hazai anyagok felhasználásával olyan előregyártott épület elemekből létesítendő felvonulási épületek tervezésére, amellyel a költségek lényegesen csökkenthetők. ↩︎

  21. Három díjat nyert egy építészkollektíva a debreceni pályázaton. (1966. november 9. Magyar Nemzet, 22. évfolyam 264. szám 7. oldal) Az Építésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös pályázatot írt ki a debreceni megyei központi mentőállomás terveire. Feltételül szabták, hogy a terv alkalmas legyen többszöri megvalósításra, tehát annak alapján az ország más részeiben is épülhessenek mentőállomások. 46 pályamű. Molnár Attila — Schwarzenberger Ádám — Szabó Ilona — Zoltai István — Mosoni György — Majoros András pályaművei kapták a két, egyenként 25000 forintos első díjat és harmadik pályaművüket 5000 forintért megvásárolta a zsűri. ↩︎

  22. A művelődési otthon pályázat eredménye. (1967. december 5. Magyar Nemzet, 23. évfolyam 287. szám 7. oldal) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal együttesen pályázatot írt ki középnagyságú községekben felépítendő olyan művelődési otthonok terveire, amelyek később továbbfejleszthetők, bővíthetők. 32 pályamű. Kiemelt megvétel: Zoltai István — Schwarzenberg Ádám — Mosoni György pályamunka. ↩︎

  23. Zólyomi Alfonz — Ébert Ágoston: Fejleszthető művelődési otthonok tervpályázata, 1967. (1969. Magyar Építőművészet, 18. évfolyam 1. szám 2-8. oldal) Kiemelt megvétel, 14. számú pályamű. Szerzői: Zoltai István — Schwarzenberg Ádám — Mosoni György. Munkatársak: Wéber Judit — Laczik Istvánné. Alaprajz. ↩︎

  24. Eredményes volt a közös gyermeknevelési intézmények tervezésére kiírt pályázat. (1967. november 14. Magyar Nemzet, 23. évfolyam 269. szám 3. oldal) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium valamint a Művelődésügyi Minisztérium nem régen nyilvános tervpályázatot írt ki a lakókörzeti és gyermeknevelési épületegyüttesek tervezésére. III. díj, 26000 forint. Schwarzenberger Ádám — Zoltai István. ↩︎

  25. Szrogh György — Jeney Lajos: Lakókörzetek gyermeknevelési épületegyüttesének tervpályázata, 1967. (1968. Magyar Építőművészet, 17. évfolyam 5. szám 2-9. oldal) III. díj, 26000 forint. Schwarzenberger Ádám — Zoltai István. Makett, földszinti és emeleti alaprajz. ↩︎

  26. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete tervpályázat. (1969. július 27. Magyar Nemzet, 25. évfolyam 173. szám 4. oldal) Rövidhír. 37 pályamunka. II. díj, 35000 forint. ↩︎

  27. Ulrich Ferenc: Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének tervpályázata, 1969. (1970. Magyar Építőművészet, 19. évfolyam 2. szám 18-19. oldal) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium közösen országos, nyilvános, titkos tervpályázatot hirdetett a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete megvalósítására vonatkozó tervjavaslatok beszerzésére. 37 pályamű. II. díj, 29. számú pályázat. Szerzők: Molnár Attila — Schwarzenberger Ádám — Zoltai István. Épületgépészet: Mosoni György. Alaprajzok, homlokzatok, ismertetés. ↩︎

  28. Értékelték Sopron északnyugati városrészének rendezési tervpályázatát. (1969. december 30. Magyar Nemzet, 25. évfolyam 302. szám 3. oldal) A Győr-Soprom megyei Tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és Sopron Város Tanácsa a nyár végén hirdetett tervpályázatot Sopron északnyugati városrészének rendezésére. 35 terv. III. díj, 25000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Virágh Lajos — Mosoni György és Z. Wéber Judit pályamunka. ↩︎

  29. Szolnok, a gyalogos város. (1970. január 4. Népszava, 98. évfolyam 3. szám 4. oldal) A város északi részében, a Zagyván túli, úgynevezett kisgyep területen 200 hektár sovány, művelésre alig alkalmas területen épül az új városrész. Az 5000 lakás 18 ezer embernek nyújt majd otthont. Magyarország legelső, úgynevezett „gyalogos városa” kezdi el írni, reméljük, évezredes történelmét. A városrészt a LAKÓTERV építteti. A részletes rendezési tervet Molnár Attila, a VÁTI III. irodájának építészmérnöke, a beépítési tervet Zoltai István, a LAKÓTERV építészmérnöke készítette. ↩︎

  30. Szolnok, Széchenyi lakótelep. (1977. Magyar Építőipar, 26. évfolyam 11-12. szám 677-683. oldal) Beépítési terv — beruházási program építész: Zoltai István, M. Szabó Ilona. ↩︎

  31. A nagykanizsai városközpont tervpályázatának eredménye. (1970. augusztus 19. Magyar Hírlap, 3. évfolyam 230. szám 11. oldal) Most értékelték a Nagykanizsa városközpontjának megtervezésére áprilisban kiírt tervpályázatot. 21 pályamű. I. díjat nem adtak ki, viszont a 300000 forintos keretet kiadták maradéktalanul. II. díj, 60000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Kálnoki Kis Sándor. ↩︎

  32. Új városközpont épül Kiskunhalason. (1971. november 16. Magyar Nemzet, 27. évfolyam 270. szám) 21 pályamű. I. díj, 80000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Virágh Lajos pályamunka. ↩︎

  33. Füle Lajos: Kiskunhalas városközpont tervpályázata. (1972. Városépítés, 8. évfolyam 1. szám 30. oldal) 21 pályamű. I. díj, 80000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Virágh Lajos pályamunka. Tervrajz. ↩︎

  34. A győri Kun Béla városrész rendezési terve. (1972. február 3. Kisalföld, 17. évfolyam 28. szám 2. oldal) Győr Város Tanácsa, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tervpályázatot írt ki. 41 pályamű. I. díj, 80000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Kálnoki Kis Sándor — Tóházi László. ↩︎

  35. Sikeres pályázat iskolaépítésre. (1973. január 4. Magyar Nemzet, 29. évfolyam 2. szám 3. oldal) 56 pályamű. II. díj, 40000 forint. M. Szabó Ilona — Zoltai István. ↩︎

  36. Általános iskolák tervpályázata, 1972. (1973. Magyar Építőművészet, 22. évfolyam 3. szám 2-16. oldal) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium országos nyilvános tervpályázatot hirdetett 16 osztálytermesre bővíthető 12 osztálytermes és 32 osztálytermesre bővíthető 24 osztálytermes általános iskolák építészeti tervmegoldásaira. 56 pályamű. II. díj. M. Szabó Ilona — Zoltai István. Tervrajzok. ↩︎

  37. Zoltai István: Szolnok városközpontja. (1978. Városépítés, 14. évfolyam 3. szám 15-18. oldal) ↩︎

  38. VÍZIG irodaház, Szolnok. (1976. Magyar Építőművészet, 25. évfolyam 2. szám 19-21. oldal) Munkatárs: Zoltai István. ↩︎

  39. VIZIG irodaház, Szolnok. (1977. Magyar Építőipar, 26. évfolyam 11-12. szám 720-721. oldal) Munkatárs: Zoltai István. ↩︎

  40. Pelikán Szálló, Szolnok. (1976. Magyar Építőművészet, 25. évfolyam 2. szám 14-18. oldal) Munkatárs: Zoltai István. ↩︎

  41. Pelikán Szálló, Szolnok. (1977. Magyar Építőipar, 26. évfolyam 11-12. szám 702-705. oldal) Munkatárs: Zoltai István. ↩︎

  42. Centrum Áruház, Szolnok. (1977. Magyar Építőipar, 26. évfolyam 11-12. szám 710-711. oldal) Építész: Zoltai István. ↩︎

  43. Megyei művelődési és Ifjúsági Ház, Szolnok. (1977. Magyar Építőipar, 26. évfolyam 11-12. szám 722-724. oldal) Építész: Zoltai István, M. Szabó Ilona. ↩︎

  44. Új művelődési ház Szolnokon. (1979. június 3. Magyar Hírlap, 12. évfolyam 128. szám 4. oldal) Tervezte Zoltai István. ↩︎

  45. Megyei művelődési és ifjúsági ház — Szolnok. (1979. Magyar Építőművészet, 28. évfolyam 6. szám 28-29. oldal) Építész: Zoltai István, Szabó Ilona. ↩︎

  46. Bakonyi Dezső: Gyopárosfürdő rendezési tervpályázata. (1973. Városépítés, 9. évfolyam 6. szám 32-33. oldal) 54 pályázat. IV. díj, 20000 forint, 26. számú pályamű. Molnár Attila — Zoltai István. Tervrajz. ↩︎

  47. Girardi Kornélné: Orosháza-Gyopárosfürdő rendezési tervpályázata, 1973. (1974. Magyar Építőművészet, 23. évfolyam 1. szám 2-8. oldal) 54 pályázat. IV. díj, 26. számú pályamű. Molnár Attila — Zoltai István. Tervrajz. ↩︎

  48. Tíz pályamű kapott díjat Gárdony fejlesztési pályázatán. (1973. július 1. Magyar Nemzet, 29. évfolyam 152. szám 3. oldal) 29 pályamű. III. díj, 40000 forint. Molnár Attila — Zoltai István. ↩︎

  49. Galambos Ferenc: Gárdony lakó- és üdülőterületének tervpályázata, 1973. (1973. Magyar Építőművészet, 22. évfolyam 6. szám 2-8. oldal) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Velencei-tavi Intéző Bizottsággal és az Agárdi Állami Gazdasággal közösen Gárdony nagyközség központjához csatlakozó lakó- és üdülőterület rendezésére tervpályázatot hirdetett. III. díj. Molnár Attila — Zoltai István. Tervrajz. ↩︎

  50. Mosonmagyaróvár — Mosoni belváros részletes rendezési és beépítési terve. (1976. Városépítés, 12. évfolyam 3. szám 33-34. oldal) 38 pályamű. I. díj, 55000 forint, 9. számú pályamű. Szerzői: Molnár Attila — Zoltai István — Virágh Lajos. Munkatársak: M. Szabó Ilona — Z. Wéber Judit. ↩︎

  51. Új városrészekre kiírt tervpályázatok eredménye. (1977. október 4. Magyar Nemzet, 33. évfolyam 233. szám 7. oldal) Kaposvár Kisgát nevű városrészén a VI. ötéves tervidőszak folyamán 30 ezer lakos elhelyezésére új lakónegyed létesül. 17 pályamű. I. díj, 80000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Kovács Péter — Nezai András. ↩︎

  52. Stadler József: Kaposvár Kisgát rendezési tervpályázatának ismertetése, és a pályázatokról általában. (1979. Városépítés, 15. évfolyam 1. szám 31-34. oldal) 17 pályázat, I. díj, 80000 forint. Molnár Attila — Zoltai István — Kovács Péter — Mezey András. ↩︎

  53. A debreceni területrendezési tervpályázat nyertesei. (1979. május 16. Magyar Nemzet, 35. évfolyam 112. szám 5. oldal) A debreceni városi tanács az ÉVM-mel együtt hirdette meg a debreceni úgynevezett “Hatvan utcai kert” lakóterület rendezésére a pályázatot. A feladat az volt, hogy a kijelölt területen mintegy ötezer lakás felépítésére alkalmas lehetőséget teremtsenek, oly módon, hogy a mai házgyári termékekkel való építkezés mellett azok egyhangúságát feloldó más korszerű építési módok alkalmazására is törekedjenek. I. díj, 80000 forint. Molnár Attila — Zoltai István. ↩︎

  54. Káposztásmegyerről — kérdőjelekkel. (1980. szeptember 28. Magyar Nemzet, 36. évfolyam 228. szám 7. oldal) ↩︎

  55. Tervpályázat meghirdetése a IV. ker. Káposztásmegyer területén létrehozandó lakóterület beépítésére. 1978. november 8. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) Az ÉVM, a BFT VB és a IV. kerületi Tanács VB zártkörű, névaláírásos, meghívásos tervpályázatot hirdet a IV. ker. Káposztásmegyer területének beépítésére, területszerkezetének meghatározására és közlekedési valamint közmű rendszerének megoldására. A tervpályázaton való részvételre az alábbi 5 tervező szervezet kollektívái kapnak meghívást: Általános Épülettervező Vállalat, Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat, Pécsi (később Déldunántúli) Tervező Vállalat, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (utóbbi 2, a többi 1-1 kollektívával, összesen 6 kollektíva). ↩︎

  56. A IV. ker. Káposztásmegyeri lakóterület tervpályázata. 1980. április 9. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) Előzmény, indok, kiírás, bírálat, menetrend. A pályaművek értékelése és ismertetése, tervrajzok. Senki nem lett kizárva. Minden pályázó kapott 50000 forint költségtérítést és az első három díjazásban részesült. A 3. és 4. bírálati sorszámú pályaműveket ugyanaz a szerzői kollektíva készítette. Különbség: 3. számú: Építészek: Molnár Attila — Zoltai István, II. díjas, 90000 forint. 4. számú: Zoltai István — Molnár Attila, nem részesült díjazásban, csak a 3. számúval együttesen kaptak 50000 forint költségtérítést. A 3. számú formálisan a VÁTI, a 4. számú a LAKÓTERV kollektívája. ↩︎

  57. Káposztásmegyeri városrész I. ütem. (1987. Magyar Építőipar, 36. évfolyam 1-2. szám 4-5. oldal) Épülettípusok és tervezők. ↩︎

  58. Kotányi Zoltán: Csepel déli területének és a szigetszentmiklósi bányatavak környéke rendezésének tervpályázata. (1981. Városépítés, 17. évfolyam 5. szám 27-37. oldal) 60000 forintos megvétel. Molnár Attila — Zoltai István — Csordás Csaba — Rácz Tamás — Rózsavölgyi Károly. Tervrajzok. ↩︎

  59. Mester Jenő: Szolnok városközpont Főtér — térrendezés. (1983. Magyar Építőipar, 32. évfolyam 1-2. szám 97. oldal) Építész: Zoltai István. ↩︎

  60. Sándy Péter: Kaposvár városközpont déli részének rendezése tervpályázat. (1984. Városépítés, 20. évfolyam 4. szám 31-34. oldal) Molnár Attila — Zoltai István — Kozma Csaba. 100000 forint-os díj (megosztott I. díj?). ↩︎

  61. Boglárlelle új településközpont rendezése. (1984. Magyar Építőművészet, 33. évfolyam 5. szám 74. oldal) Zoltai István — Zoltai Istvánné. 30000 forint-os megvétel. ↩︎

  62. Kereskedelmi Szakközépiskola. XXI. Csepel, Királymajor lakótelep. (1988. Magyar Építőipar, 37. évfolyam 1-2. szám 4. oldal) Felelős építész tervező: Zoltai István. ↩︎

  63. Varga Gábor: Új Móricz Zsigmond Gimnázium. (1993. Magyar Építőipar, 43. évfolyam 1-2. szám 18-19. oldal) Építész tervező: Zoltai István — Pelikán Imréné. ↩︎

  64. Duna Office Center. (1994. Magyar Építőipar, 44. évfolyam 9-10. szám 289-292. oldal) Építész tervező: Füzesséry Zoltán — Bordi János — Zoltai István. ↩︎

  65. Duna Televízió épületének belső átalakítása. 1994-1996. Hungaricana Térképtár. ↩︎

  66. Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok tervpályázat. 2006. április 18. építészfórum. Zoltai István, Császár Imre, Brodszky Balázs (Inarchi Design Stúdió) szerzők és munkatársaik, kiemelt megvétel, 1200000 forint. A pályázat ismertetése. ↩︎

  67. Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok tervpályázat (eredmények ismertetése). 2006. április 12. építészfórum. ↩︎

  68. Késik az átadás. 2009. október 20. Százhalombattai Hírtükör. A százhalombattai konferenciaközpont és lakóház átadásának késése okáról tudósítanak, a galériában fotó a két alkotóról Korényi Andrásról és Zoltai Istvánról. ↩︎

  69. Egyéni Hild János-díj, Köztérmegújítási Nívódíj. 2011. május 17. építészfórum. 2011-ben Köztérmegújítási Nívódíjat kapott “Városközpont, főtér” kategóriában Százhalombatta, Szent István tér rehabilitációja, mely két szervesen kapcsolódó elemből állt: Karádi Gábor vezette térépítész csapat a teret újította, amit szervesen egészít ki a hozzá közvetlenül csatlakozó, Korényi András és Zoltai István vezetésével tervezett épületegyüttes. ↩︎

  70. A város karácsonyi ajándéka – Százhalombatta megújult főtere. 2010. december 21. építészfórum. Itt elmítik, hogy a tér megújítás tájépítészi és építészeti részre oszlott és az alkotók felsorolásánál olvasni lehet, hogy a tér kialakításában térépítészeti elemekkel részt vett Korényi András és Zoltai István is. ↩︎

  71. Lakóépület és iroda kiviteli terve, Budapest Lenhossék utca 30. 2017. Ferencváros weboldala. Zoltai az egyik vezető tervező. ↩︎

  72. Lakóépület és iroda kiviteli terve, tájépítészeti munkarész, Budapest Lenhossék utca 30. 2017. Ferencváros weboldala. Zoltai az egyik építész tervező. ↩︎

  73. Vác volt Vágóhíd terület településrendezés. 2021. március Vác weboldala. Korényi és Társai Építész Kft. végzi a településfejlesztési tervezést. Telepítési tanulmány és beépítési terv készült. ↩︎

kispest lakótelep panel